Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 3. szám - A köztartozásért foganatositott végrehajtás jogi rendje. A végrehajtási panasz és igénylés viszonya. A 338-as számú jogegységi megállapodás

Dr. Bíró Balázs: A 338. sz. jogegységi megállapodás. 39 amelyet elhárítani nem tud. Az albérletet adó főbérlő a legnagyobb gondosság mellett sem tudhatja meg, hogy az albérlő milyen lappangó közteher kielégítés tűrési felelősséget hárít át. — Jogrendszerünkben pedig a lappangó zálogjog megludhatásának lehetősége intézményesen biztosítva szokott lenni. Aki házal, ingatlant vesz, annak joga van követelni, — bár ezt nem szívesen' állítják ki, — a házat, ingatlant terhelő közterhekre vonatkozó bizonyítványt. Ha egy szobát, mert a főbérlő rászorul, albérletbe akar adni, — már pedig az albérletbe adás oka rendesen az, hogy a főbérlő erre rászorul, — az albérlőt terhelő köztartozásra vonatkozó bizonyítvány kötelező kiállításáról a K. K. H. ö. sehol sem intézkedik. A jogrend tehát veszélyt hárít a főbérlőre, de nem intézkedik arról, hogy a főbérlő ezt a legnagyobb gondossággal és óvatossággal is elháríthassa. Hogy mit jelent ez csak Budapesten, azt Illyefalvi 1939. évi kimutatása tárja elénk.1 A kimutatás szerint Budapesten 1930. évben 244,251 lakás közül 17,016 albérlős, 1935 évben 268,125 lakás közül 52,176 albérlős lakás volt, — a lakók közül 1930. évben 916,210 lakó közül 228,026, 1935 évben 963,083 lakó közül 259,388 albérlős lakás lakosa volt. 1935. évben albérlő nélkül 215,949, 1 albérlővel 22,669, 2 albérlővel 13,771, 3—5 albérlővel 13,430, 6—8 albérlővel 1915, 9 albérlőnél többel 391 lakás volt. A felmerült kérdés tehát a számok tükrében is nézve olyan, amely állandóan nagytömeg gazdasági érdekét közelről érinti. III. A végrehajtással szenvedhető sérelem orvoslására a K. K. F. ö. két eszközt ad: a végrehajtási panaszt és az igénylést. A végrehajtási panasz megfelel a közönséges végrehajtási eljárás előterjesztésének, azzal, hogy a végrehajtási panasz nemcsak a kiküldött által okozott és az előterjesztéssel orvosolható sérelmekre terjed ki, hanem magában foglalja azoknak a sérelmeknek orvoslását is, amelyet az 1881 évi LX. t. c. rendszerében, a végrehajtás korlátozás, felfüggesztés és megszüntetési keresetek orvosolnak, sőt magában folglalja a felfolyamodással orvosolható, az elrendeléssel okozott sérelmeket is. A jogorvoslat alaki és tartalmi feltételeit szabályozó K. K. H. ö. 46. és 59. §. értelmezésével! nemcsak a pénzügyi hatóságok és a végrehajtási panasszal kapcsolatban a m. kir. közigazgatási bíróság, hanem a rendes bíróságok, a kir. Kúria is és hatalmi ágazatok itt előforduló összeütközésére tekintettel, a hatásköri bíróság is gyakran foglalkozik. A hatásköri bíróság állandó joggyakorlata,5 hogy az 59. §. szerinti lakás kérdésének eldöntése igényper tárgyává nem tehető és a 104. §. b) pontja szerint a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. Legutóbb 4 L. Budapest székesfőváros statisztikai zsebkönyve 1939. II. kiadás 52. és 53. lap. 5L. Sárffy íd. mű 281. 1., Illetékügyi Közlöny 1939. évf. 5. szám 7. lap. 1932. Hb. 63, 1934. Hb. 9., 1934. Hb. 19., 1937. Hb. 72. számú határozatokat, bírálják dr. Megyesy és Nagy Dezső Bálint cikkei.