Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 2. szám - Az 1939. év vámügyi krónikája

Joggyakorlat 33 követel a kincstár azon ingatlan adásvételi szerződés alapján, amellyel panaszos 31 230 P 40 fillérért az 1935. évi november 2-án Budapesten megvásárolt az Er. i Ingatlan r. l-tól a B.-ten Ür. ucca 21. és M. ucca 45. sz. alatt fekvő és M-t székesfőváros dunabalparti részének 14.544. sz. tkvi betétében A -j- 1. sorszám 37.834 hrsz. alatt felvett 10.480/100 négyszögöl kiterjedésű lelket az Országos Társadalombiztosító Intézel »öregségi, biztosi lási és járuléktelek alapja' részére. Panaszos azért sérelmezi a kir. pénzügyigazgatósági határozatot, mivel a felebbezésl elutasította és a panaszos terhén a sérelmezett vagyonátruházási illetéket fenntartotta, holott az Országos Társadalombiztosító Intézet által kiállított okiratok az 1927:XXL t. c. 204. §. és az 1928:XL. t. c. 168. §-a alapján illciékmentesck. Ennek bizonyítására hivatkozik arra, hogy a I>9.431/1^36. sz. pénzügyminiszteri körrendelet szerint az Országos Társadalombiztosító Intézetnek és a MAMI-nak az a kamatjövedelme, amely az öregségi, rokkantsági, özvegység és árvaság esetére, valamiül bányanyugbérrc szóló akár kötelezőj akár önkéntés biztosítási járulék tartalékalapjával gyümölcsözően kihelyezett tőkéből származik, a kamat illeték alól mentes Éppen ezért kéri úgy az állami illeték, rendkívüli pótlék, valamint a városi vagyonátruházási illeték törlését, A panasz alaptalan Elsősorban azért, mert a panasz tárgyává tett illeték nem okirati illeték, amelyre a panaszos által felhívott törvényes rendelkezései vonatkoznak, hanem ingatlan vagyonátruházási illeték, amelyre vonatkozó illetékmentességet az 1920 XXX1V t. c. 8. Jf?, illetve az ezt kiegészítő újabb jegszabályok állapítják meg. Ezen most felhívott jogszabály 11. pontjában foglalt és 1928. évi XL. t. c. 181. §-ában felvett rendelkezés pedig a következőket tartalmazza; .. .»ha a munkavállalónak (4 §) munkaadója a saját alkalmazott nyugdíjintézete szabályzatának a m kir, belügyminisztérium részéről elismert vállalati nyugdíjintézeti alapszabályok jóváhagyásával kapcsolatban, közvetlenül ennek céljából, vagy következményeképen elismerendő, vagy elismert nyugdíjpénztára ingatlan vagy ingó dolgot, jogot, vagy érteket átruház, ilyen átruházás a vagyonátruházási és örökösödési illeték, valamint a városi vagyonátruházási illeték alól mentes.« — A panasz tárgyát azonban nem ilyen eset képezi, hanem az Országos Társadalombiztosító Intézet által visszterhesen megvásárolt ingatlan vételi jogügyletéről van szó, — már pedig nincsen olyan jogszabály, amely az Országos Társadalombiztosító Intézet részéről történő ilyen ingatlan szerzését a vagyonátruházási illeték alól mentesítené Téves panaszosnak a 39.434/1936. sz. pénzügyminiszteri rendeletere való hivatkozása is, mert ez a rendelet kizárólag csak az Országos Társadalombiztosító intézetnek és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének bizonyos kamatjövedelmére nézve állapit meg kivételes mentességet a kamatilleték alól, de egyáltalában nem vonatkozik az ingatlan vagyonátruházási illetékre. Ugyancsak nem helytálló a panaszonak a 41.821/1934. P sz. közigazgatási bírósági ítéletre való hivatkozással előterjesztett érvelése sem, mert a szóbanforgó bírósági ítélet az 1927 :XL. t. c. 204. §-ában körülírt okirati, de nem az ingatlan vagyonátruházási illeték tárgyában döntött. Minthogy tehát a sérelmezett kir. pénzügyigazqatósági határozat az ügyiratok által bizonyított tényállás és az 1920 XXXIV. t. c. 117. §-ának helyében lépett 11.1150/1934. sz. M. E. R. 1—4. §-aiban foglalt jogszabályok helyes alkalmazásával hozatott meg és így panaszost jogsérelem nem érte, ennélfogva alaptalan panaszának helyet adni nem lehetett. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 12 588/1936 P szám). Okirati illeték. 111. dijj. 27. tétel. 14. Ha a í?iíe!ezé annak ellenében, hogy az adós megegyezésszerü