Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 2. szám - Az 1939. év vámügyi krónikája

34 Joggyakorlat részleJekben fizessen, a követeléséből enged, akkor a vonatkozó megálla­podás új jogcímet keletkeztető ügylet — egyezség, — akkor is, ha a követelési összeg kisebbítése a megegyezésszerü részletfizetés fceíartásá­hoz. mint bontó feltételhez van kötve és l<y0-os egyezségi illeték alá esik. (M, kir. Közigazgatási Bíróság 14.771/1936. P. szám). 111. dijj. 13. tétel IV. 2. pontja. 15. Kerékpárörző automaták felállításának engedélyezését kérő beadvány, mint különleges jogosítvány megadása iránti folyamodvány, az ill. dijj. 13. tétel IV. 2. pontjában meghatározott illeték alá esik. INDOKOK: A panaszosok a megtámadott illeték tárgyául szolgált beadványban Budapest székesfőváros polgármesterétől kerékpárőrző automatáknak a székesfőváros területén való leiállításának engedélyezését kérték. A ügyi hatóságok álláspontja szerint a kérdéses beadvány az illeték díj­jegyzék 13. tétel IV. 2. pontjában, illetőleg az azt módosító jogszabá­lyokban foglalt rendelkezések értelmében 20 P beadványi illeték alá esik. Evvel szemben a panaszosok avval érvelnek, hogy a beadvány után csak a rendes (2 P-s) beadványi illeték követelhető. A bíróság a panaszban előadottakkal szemben a pénzügyi halóságok álláspontját fogadta el. Ugyanis az idézett jogszabály értelmében valamely vállalat vagy kereset üzletére megkívántató jogosítvány végett benyújtott be­adványok — kivéve az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 1. pontjában meg­jelölt beadványokat, továbbá azók a folyamodványok, amelyek külön hatósági engedély alá eső kereselmód gyakorolhatása végett adatnak be, ix felhívott jogszabály értelmében — Budapesten 20 P illeték alá esnek. A szóbanforgó beadvány tartalmából kilűnőleg a panaszosok nem egyszerű hatósági intézkedést igénylő kérést terjesztettek elő, hanem különleges jogosítvány megadása iránt folyamodtak, éppen ezért a bíróság úgy találta, hogy a pénzügyi halóságok nem sértettek jog­szabályt, amikor az ismertetett kérésre tekintettel a beadvány után 20 P-s beadványi illetéket és a megtelelő felemelt illetéket követelték. (Ms kir. Közigazgatási Bíróság 14.259/1936. P. szám). 1900 : XVI. I. c. 35. §. 1936 .XXXVI. I. c. 1. §. 16. Az Országos Mezegazdasági Biztosító Intézetnek a közigaz­gatási bírósághoz intézett panasza illetékmentes. INDOKOK: Az illeték tárgya a panaszosnak a közigazgatási bírósághoz intézelt panasza. A pénzügyi hatóságok az illetéket azért követelik, mert sze­rintük a panaszos illetékmentessége csak a közigazgatási hatóságokhoz intézett beadványára terjed ki, a közigazgatási bírósághoz inlézett pana­szokra tehát nem alkalmazható. Ez az álláspont nem helytálló. A gaz­dasági munkás és cseléd segélypénztárról szóló 1900 évi XVI. t. c. 35. §-ának második bekezdése szerint »a pénztár központi igazgatóságának s helyi bizottságának okmányai, líönyvei, beadványai .... bélyeg és illetékmentesek.« A törvényszöveg szerint az intézet központi igazgató­ságának minden beadványa illetékmentes s e tekintetben nincs különb­ség téve bírói peres vagy perenkívüli vagy közigazgatási beadványok között, — amiből következik, hogy a beadványok ilyen nemei között, a helyes törvénymagyarázat sem tehet különbséget. Tekintettel pedig arra, hogy az 1913. évi XX. t. c. 1. §-a és az 1936. évi XXXVI. t. c. 1. §-a szerint az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet a gazdasági mun­kás- és cselédsegélypénztár joguiódja, — a rendelkező rész szerint kellett határozni. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 714/1939. P szám).

Next

/
Thumbnails
Contents