Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 2. szám - Az 1940. évi kivetési körrendelet

26 Jövedelem- és vagyonadó kivetési rendelet. Az 1940* évi kivetési körrendelet* A jövedelem- és vagyonadóról szóló hivatalos összeállításban foglalL felhatalmazás alapján, az 1940. évi jövedelem- és vagyonadó kivetési munkálatok egyöntetűségének biztosítása érdekében, a pénzügyminiszter 1940. évi 19.500 szám alatt adta ki az egyes jövedelemforrásokból származó jövedelmek mikénti számítására és az egyes vagyontárgyak mikénti értékelésére vonatkozó körrendeletét. A Budapesti Közlöny folyó évi január 28.-iki számában megjeleni körrendelet lényegtelen kiegészítésekkel teljes egészében fenntartja az 1939. évben kiadott kivetési rendeletben foglalt szabályokat. A körrendelet — az előző évi körrendeletben foglaltakkal szemben — a más mívelési ágból telepíteti és ideiglenes adómentességet élvező szőllőterülelek értékelése, a korlátolt felelősségű társaság tulajdonában levő házak értékének kiszámítása, végül a korlátolt felelősségű társaságok tagjai vagyon- és jövedelemrészesedésének a jövedelem- és vagyonadó szempontjából való ellenőrzése tekintetében tartalmaz újat. Lapunk korlátozott terjedelme következtében a körrendelet részletes leközlését mellőzzük és csupán arra szorítkozunk, hogy az egyes szakaszokban foglalt rendelkezéseket röviden ismertessük. A saját kezelésben levő mező- és erdőgazdaság jövedelmének megállapítása tárgyában rendelkező 1. §., valamint a bérbeadott mező- és erdőgazdaság jövedelmének megállapítására vonatkozó 2. §. változatlanok maradtak. A szemeslermények értékét az 1939. év egyes hónapjaira vonatkozólag az év folyamán kialakult tőzsdei hivatalos árjegyzések állagainak megfelelő értékben kikerekítve közli a körrendelet. A terményekben kikötött haszonbér számításánál q-kint a buza értékét 20 P-vel, a rozsét 14 P-vel, a sörárpáéi 20 P-vel, a takarmányárpáét 17 P-vel, a tengeriét 17 P-vel, a zabét 20 P-vel és a köles értékét 22 P-vel kell felvenni, míg a fel nem sorolt egyéb mezőgazdasági termények értékét a helyi piaci ár szerint kell megállapítani. Az épületek tatarozási, karbantartási, fenntartási és kezelési költségeinek megállapítására vonatkozó 3. §. teljesen változatlan maradt. A felmerült tatarozási és karbantartási költségek pontos és részletes igazolásának hiányában — az előző évekhez hasonlóan — az 1923. január l.-je után emelt épületeknél legfeljebb 5<y0-ot, az 1923. év előtt emelt épületeknél pedig legfeljebb 10o/0-ot lehet a nyersbevételből, illetőleg a házadó alapjából levonásba hozni. Az általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozások jövedelmének a jövedelemadó szempontjából számbavételére vonatkozó 4. §. rendelkezései teljes egészükben változatlanok maradtak s ennek megfelelően a § ezúttal is tartalmazza a beruházási hozzájárulás levonásának tilalmára vonatkozó rendelkezést. Az állandóan mező- és erdőgazdasági használatra rendelt ingatlanok értékelését tartalmazó 5. §. a múlttal szemben — amint már