Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 2. szám - Az 1940. évi kivetési körrendelet

Jövedelem- és vagyonadó kivetési rendelet. 27 előbb említettük — a más mívelési ágból telepített és ideiglenes adó­mentességet élvező szőllőteriiletek értékelése tekintetében tartalmaz új rendelkezést. A rendelet szerint az ilyen szőllőterületeknéí a kataszteri tiszta jövedelmet a szomszédos szőllőteriiletek minőségi osztálya alapján kell számításba venni és ennek a kataszteri tiszta jövedelemnek a figye­lembevételével kell a szőllőbirtokot a kataszteri tiszta jövedelemnek az ingatlanokkal kapcsolatban megállapított szorzata alapján értékelni. Az előző évi kivetési körrendelet elsőízben tartalmazta azt a ren­delkezést, hogy az állandó jövedelem nyújtására alkalmas erdők érté­kének megállapításával kapcsolatban az állandó és átlagos tiszta hoza­dék összegére vonatkozó tájékoztató vélemény megadása végeit az illetékes erdőigazgatóságokhoz kell a kivető balóságoknak fordulni Ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban a körrendelet most úgy intézkedik, hogy azokban az esetekben, amikor valamely erdőbirtok vagyonértéke az 1939. évi vagyonadó kivetése során már ezeknek az adatoknak az alapján állapíttatott meg, az átlagos hozadék kiszámításához szükséges adatok újból való közlését nem kell kérni és az erdőbirtok értékét az 1939. évi vagyonadó kivetésénél kiszámított értékben kell felvenni. A mezőgazdasági ingatlanok ingó (élő és holt) üzemi tőkéjének értékelését tartalmazó 6. §. szerint az állatállomány értékelése során egy számos állatnak az értéke — a mult évekhez hasonlóan — 150—300 P-ben, a gazdasági holt felszerelése értéke pedig a birtok felszerelése arányában, a földbirtok értékének 4—8«/o-ban állapítandó meg. A városi ingatlanok és községi belsőségek értékelését tartalmazó 7. §. a mult évhez hasonlóan szabályozza a szóbanlévő vagyontárgyak értékének megállapítását. A házszövetkezetek vagy házrészvénytársaságok tulajdonában levő házak értékének megállapítására vonatkozó szabályokat a rendelet a korlátolt felelősségű társaságok tulajdonában lévő házak értékének kiszámításánál is alkalmazni rendeli, azzal az eltéréssel, hogy a ren­deletben foglaltak szerint kiszámított házértéket a törzsbetétesek rész­arányai szerint kell felosztani és a felosztott részt kell az egy-egy törzsbetétes vagyonadó kivetésénél számításba venni. A törzsbetétesek vagy lörzsbelétesekkel közös háztartásban élők állal a korlátolt fele­lősségű társaság részére nyújtott kölcsönöket azonban a ház kiszámí­tolt értékéből — mint tőketartozást — levonni nem kell, mert ugyan­ezeket az összegeket ugyanazoknál a személyeknél — mint tőkeköve­telést — újból számításba kellene venni. Az ipari- és kereskedelmi üzletek üzemi tőkéjének értékelése tekintetében a 8. §-ban felvett szabályok változatlanok maradtak. Az értékpapírok, külföldi pénznemek és tőkekövetelések értékelése tárgyában rendelkező 9. §. az egyes államadóssági címleteknek, a zálogleveleknek és kölcsönkötvényeknek, valamint a budapesti áru­és értéktőzsdén jegyzett részvényeknek a vagyonadó alapjául veendő forgalmi értékét és a külföldi pénznemek és kifizetések (devizák) 1939.

Next

/
Thumbnails
Contents