Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1940 / 2. szám - Az 1940. évi kivetési körrendelet
Jövedelem- és vagyonadó kivetési rendelet. 27 előbb említettük — a más mívelési ágból telepített és ideiglenes adómentességet élvező szőllőteriiletek értékelése tekintetében tartalmaz új rendelkezést. A rendelet szerint az ilyen szőllőterületeknéí a kataszteri tiszta jövedelmet a szomszédos szőllőteriiletek minőségi osztálya alapján kell számításba venni és ennek a kataszteri tiszta jövedelemnek a figyelembevételével kell a szőllőbirtokot a kataszteri tiszta jövedelemnek az ingatlanokkal kapcsolatban megállapított szorzata alapján értékelni. Az előző évi kivetési körrendelet elsőízben tartalmazta azt a rendelkezést, hogy az állandó jövedelem nyújtására alkalmas erdők értékének megállapításával kapcsolatban az állandó és átlagos tiszta hozadék összegére vonatkozó tájékoztató vélemény megadása végeit az illetékes erdőigazgatóságokhoz kell a kivető balóságoknak fordulni Ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban a körrendelet most úgy intézkedik, hogy azokban az esetekben, amikor valamely erdőbirtok vagyonértéke az 1939. évi vagyonadó kivetése során már ezeknek az adatoknak az alapján állapíttatott meg, az átlagos hozadék kiszámításához szükséges adatok újból való közlését nem kell kérni és az erdőbirtok értékét az 1939. évi vagyonadó kivetésénél kiszámított értékben kell felvenni. A mezőgazdasági ingatlanok ingó (élő és holt) üzemi tőkéjének értékelését tartalmazó 6. §. szerint az állatállomány értékelése során egy számos állatnak az értéke — a mult évekhez hasonlóan — 150—300 P-ben, a gazdasági holt felszerelése értéke pedig a birtok felszerelése arányában, a földbirtok értékének 4—8«/o-ban állapítandó meg. A városi ingatlanok és községi belsőségek értékelését tartalmazó 7. §. a mult évhez hasonlóan szabályozza a szóbanlévő vagyontárgyak értékének megállapítását. A házszövetkezetek vagy házrészvénytársaságok tulajdonában levő házak értékének megállapítására vonatkozó szabályokat a rendelet a korlátolt felelősségű társaságok tulajdonában lévő házak értékének kiszámításánál is alkalmazni rendeli, azzal az eltéréssel, hogy a rendeletben foglaltak szerint kiszámított házértéket a törzsbetétesek részarányai szerint kell felosztani és a felosztott részt kell az egy-egy törzsbetétes vagyonadó kivetésénél számításba venni. A törzsbetétesek vagy lörzsbelétesekkel közös háztartásban élők állal a korlátolt felelősségű társaság részére nyújtott kölcsönöket azonban a ház kiszámítolt értékéből — mint tőketartozást — levonni nem kell, mert ugyanezeket az összegeket ugyanazoknál a személyeknél — mint tőkekövetelést — újból számításba kellene venni. Az ipari- és kereskedelmi üzletek üzemi tőkéjének értékelése tekintetében a 8. §-ban felvett szabályok változatlanok maradtak. Az értékpapírok, külföldi pénznemek és tőkekövetelések értékelése tárgyában rendelkező 9. §. az egyes államadóssági címleteknek, a zálogleveleknek és kölcsönkötvényeknek, valamint a budapesti árués értéktőzsdén jegyzett részvényeknek a vagyonadó alapjául veendő forgalmi értékét és a külföldi pénznemek és kifizetések (devizák) 1939.