Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 8. szám - A családi ház fogalma a rendkívüli ideiglenes házadómentesség szempontjából

150 Joggyakorlat. évi adóalapot csak a harmadik naptári évi adókivetés során lehet megállapítani, az első teljes gazdasági év eredménye alapján. A kezdő csonkaévre az első teljes gazdasági évi jövedelem aránylagos részét kell adóalapul felvenni, viszont a haszonbérlet utolsó naptári évére már csak egy teljes gazdasági évnek a kezdő csonkaév időtartamával arányban csökkentett része vehető számításba. INDOKOK: A panaszos földhaszonbérlete 1934. október 1-én kezdődött, s csak 1936-ban lett először, még pedig egyidejűleg az 1934. csonka évre s az 1935. és 1936. évekre általános kereseti adóval becslés útján megróva. Az általános kereseti adó a K. H. Ö. 12. §. rendelkezése szerint a kezdő, (csonka) év kivételével rendszerint az egész naptári évre vetendő ki. A mezőgazdasági haszonbérleteknél a gazdasági év a naptári évvel nem lévén azonos, a felhívott §. (4) bekezdése az ott megjelölt feltételek esetén módot ad arra, hogy az adó az adóévet megelőző naptári évben lezárt gazdasági év eredménye alapján vettessék ki. Ez a rendelkezési nem jelenti azt, hogy az adó a gazdasági évnek megfelelő időközökre vetendő ki, — tehát az adóév ez esetben is a naptári év marad, — hanem csak a valóságos jövedelem adóalapul vételét célozza. A mezőgazdasági haszonbérleteknél köztudomású, hogy a szokásos (október 1-ével kezdődő) gazdasági évnek a naptári óv végére eső első 3 hónapja rendszerint semmi vagy csak kevesebb jövedelmet hoz, mint a gazdasági évnek többi, különösen pedig utolsó 6 hónapja, s így abban az esetben, ha a szokásos gazdasági év kezdetével kezdődő haszonbérleteknél az első 3 hónapra, tehát a csonka évre eső jövedelem ennek a 3 hónapnak valóságos bevétele és kiadása szerint alakuln'aj, s a csonka év eredménye veszteséggel zárulna, úgy sem a csonka évre, sem a rákövetkező naptári évre adóalap megállapítható nem volna. Ily eredményt az adórendszerünk nem célozhatott, mert így, valóságos tiszta jövedelmet az adózás alól mentesített volna. A mezőgazdasági év jövedelmezőség szempontjából csak mint egy egységes egész bírálható el, melyben a jövedelmet eredményező tényezők a gazdasági év különböző szakaira oszlanak meg, a jövedelem pedig ezeknek a különböző erőknek együttes hatásaként jelentkezik. Épp ezért az esetleges befektetést jelentő, de azonnali jövedelmet nem produkáló időszak (csonka év), minL egység az egész gazdasági év eredményétől külön s önállóan el nem bírálható. Minthogy pedig a szokásos gazdasági 'évvei kezdődő mezőgazdasági haszonbérleteknél az első 3 hónap (csonka év) hozama megállapításánál csak az adózóra egyedül irányadó saját eredménye a döntő s ezért a csonka évet megelőző 9 havi eredmény az előző termelőnek az új adózótól eltérő adóalanyisága folytán figyelembe nem vehető, — viszont a jövőben várható eredmény nem megbízható becslés, mert nem számolhat az eredményre lényeges hatást jelentő tényezőkkel, ennélfogva a gazdasági évvel kezdődő mezőgazdasági haszonbérleteknél a csonka év eredménye csak az egész gazdasági év lezártát követő új adókivetési időszakban lesz megállapítható, minek eredményeként a csonka évi, a második és harmadik évi adókivetés kivételes esetektől eltekintve, csak a harmadik naptári évi kivetés alkalmával s így mind a három adóévre csak egyidejűleg történhetik, még pedig a csonka évre a gazdasági év eredményének a csonka évre eső arányában; a második adóévre az első gazdasági év megállapított eredményének teljes átvételével, a harmadik adóévre pedig ugyancsak az első gazdasági év egész eredményének felvételével. Minthogy azonban a második naptári évre felvett adóalapba ekként a második gazdasági év várható jövedelmének egy része már be van vonva, s így minden egyes következő adóévben az akkor folyó gazdasági év jövedelmének egy része