Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 8. szám - A családi ház fogalma a rendkívüli ideiglenes házadómentesség szempontjából

Joggyakorlat. 151 mar adozas ala kerül, ennélfogva a haszonbérlet utolsó naptári (adó) evére adóalapul már nem egy teljes gazdasági évi jövedelem, hanem ennek csak a kezdő csonka év időtarlamával arányban csökkentett része vehető számításba. A panaszos a panasziratához csatolta az 1934/ 1935. gazdasági evi merlegét és nyereség- veszleségszámláját s könyvvizsgalatot kert. Minthogy pedig ily körülmények közt a könyvvizsgálat a K. H. O. 30. §. (3) bekezdéshéez fűzött utasítás (3) bekezdése értelmeben foganatosítandó, a m. kir. közigazgatási bíróság az adófelszólamlasi bizottság határozatát az 1934—1936. évi általános kereseti adók tekintetében teljesen feloldotta. (2.030. számú elvi j. határozat). Társulati adó. T. H. Ö. 15. §. 3. 81. Nem fogyasztási szövetkezetnél az alapszabályok szerint a tiszta nyereségből a tagok részére juttatandó vásárlási visszatérítést akkor is hozzá kell adni a mérlegszerű nyereséghez, ha a vállalat azt nem a mérlegben kimutatott tiszta nyereségből, hanem a mérleg felállítása előtt fizeti ki. — A T. H. ö. 12. §. (1) bekezdésében említett egyenleg alatt azt a tiszta nyereséget kell érteni, amelyet a vállalat alapszabálya tiszta nyereségként megjelöl és aminek — helyes könyvelés mellett — a mérlegben szerepelni kellene. INDOKOK: A panaszos azt kifogásolja, hogy a tagoknak kifizetett 5000 P »értékesítési visszatérítésit a mérlegszerű nyereséghez hozzáadták, holott az adóalap kiszámításánál a mérlegszerű nyereséghez csak a T. H. Ö. 13. §-ában felsorolt tételeket szabad hozzászámítani és az »értékesítési visszatérítés* a 13. §-ban felsorolva nincs, — a 15. §. 3. pontjában foglalt rendelkezésből pedig nem következik az, hogy a másfajta (nem fogyasztási) szövetkezeteknél másféle visszatérítés adóköteles lenne. A visszatérítés az értékesített termék után jár, tehát kamat jellege nincs és nem ajándék, mert az alapszabályok rendelkezése alapján illeti meg a tagokat. A panasz alaptalan. A panaszos szövetkezet alapszábályainak 41. §-a szerint az évi »tiszta nyereségből* 25<>/o a tartalékalap javára fordítandó, a nyereségnek többi részéből a befizetett üzletrészek után 5o,'o osztalékot kell fizetni és a fennmaradó nyereségből »vásárlási visszatérítés*: folyósítható, vagy azt a közgyűlés erkölcsi és gazdasági célok megvalósítására fordíthatja. Az alapszabályok e rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a »vásárlási visszatérítés« a »tiszta nyereségéből lesz folyósítva. Tehát helyes könyvelés mellett a vásárlási visszatérítést is a mérleg egyenlegéből kell folyósítani, úgy mint a tartalékalap 25°/o-os javadalmazását és az 5«/o-os osztalékot, — vagyis abból az összegből, amelyből a T. H. 0. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az adóköteles nyereség megállapításánál ki kell indulni. A vásárlási visszatérítés a liszla nyereségből, vagyis a mérleg helyes felállítása esetében mérleg egyenlegéből kerül kifizetésre. Ezért nincs a »vásárlási visszatérítés« a 13. §ban felsorolva és ezért említi azt a 15 8 3 pontja, — azonban csak a fogyasztási szövetkezetekre nézve. Vagyis a vásárlási visszatérítés csak a fogyasztási szövetkezeteknél ado< mentes A könyvelés technikája pedig nem szolgálhal alapul arra, hogy a mérlegszerű nvereség az adóalap kiszámításánál más összegben állapíttassák meg, mint amely összeg az alapszabály rendelkezéseinek megfelelő elszámolás melleit mérlegszerű »tiszta nyereségeként kell hogy jelentkezzék. A 12. §. (1) bekezdésében említett egyenleg alatt azt a tiszta nyereséget kell érteni, amely a vállalat alapszabályai szerint összeállított zárszámadás szerint megfelel annak a tiszta nyereségnek, amelyet a panaszos vállalat alapszabálya »tiszta nyereség*-ként meg-