Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 8. szám - A családi ház fogalma a rendkívüli ideiglenes házadómentesség szempontjából

140 Dr. Kerezsy: Családi ház fogalma házadónál. meszelésen mindig csökkenli a kincstár bevételét, azonban a kulcs emelése — ha eléri voltaképeni célját — szintén nem jelent feltétlenül kedvezőbb pénzügyi eredményt. Ha ugyanis az illetékrendszer megvalósítja a népesedéspolitikai célkitűzést s a házasságtalan állapot és a gyermektelen vagy kis-gyermekszámú családok általános megszűnésével többgyermekes családok és ilyenekbe tartozó adóalanyok keletkeznek, úgy a kincstár elesik a fokozott progresszióból következő többletbevételtől; ha pedig nagyobb bevételt hozó illeték szedhető, úgy a népesedéspolitikai cél hiúsul meg. Az ilyen örökösödési illetékrendszernek pénzügyi jelentősége tehát voltaképen abban áll, hogy a nagyobb teljesítőképességű adózót erősebb mértékben veszi igénybe, mint a gyengébbet, s így a kincstárra nézve előnyös teljesebb adóerőkihasználás mellett az adóztatás igazságosabbá tételét is szolgálja. í YL A családi ház fogalma a rendkívüli ideiglenes házadómentesség szempontjából* Irta: Dr. Kerezsy Jenő, m. kir. állampénztári főtanácsos. A házadóról szóló Hivatalos Összeállítás a családi ház fogalmának meghatározását nem tartalmazza; az épületeket ugyanis az adózás, az állandó házadómentesség és az adótörlés szempontjából csak a használat módja szerint osztályozza, a nagyság, beosztás, alaprajzi elrendezés teljes figyelmenkívül hagyásával. A rendes ideiglenes házadómentességre vonatkozó törvényhelyek még ennél is kevesebb megkötést foglalnak magukban, egyenes rendelkezés mondja ki, hogy az új épület vagy épületrész rendeltetése a kedvezmény engedélyezése szempontjából közömbös. A családi ház fogalma az adókedvezményekre vonatkozó törvényes rendelkezésekben jut határozott kiefjezésre és amióta az a pénzügyi jognak ezen a területén megjelent, sok vitára és természetesen eltérő értelmezésekre nyitott lehetőséget. Az eljáró hatóságok sok nehézséggel kerülnek szembe a családi házak rendkívüli adómentessége kérdésében. Az ius strictum, vagyis a jogszabály merev alkalmazása számos esetben szinte méltánytalannak látszó elbírálást eredményez, a méltányosság gyakorlása viszont abba a pénzügyi jogi elvbe ütközik, hogy az adókedvezményt statuáló jogszabály rendelkezéseit kitérjesztőleg magyarázni nem lehet, már pedig a méltányosság legtöbbször abban áll, hogy a jogszabály valamelyik rendelkezésének bilincseit — enyhébb liberálisabb magyarázat mellett — tágítják. A vázolt nehézségek főoka az, hogy a családi ház fogalmát az egyes jogszabályok egymástól eltérő ismérvek alapján határozzák meg, ami az érdekelt közönség körében egyrészt félreértésekre ad lehetőséget, másrészt utat nyit annak a törekvésnek, hogy az építtető az épület kiképzésénél a saját különleges szükségletét igyekszik biztosítani akkor