Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 8. szám - A családi ház fogalma a rendkívüli ideiglenes házadómentesség szempontjából

Dr. Kerezsy: Családi ház fogalma házadónál. 141 is, ha a rendelkezések erre kifejezeti lehetőséget nem adnak. Érdekes lesz bemutatni azt, hogy az utolsó 10 év tartama alatt alkotott jogszabályok a családi ház fogalmát milyen kritériumokkal határozták meg. 1. Az 1929. évi XXIX. t. c. 1. §-ának (4; bekezdéséhez fűzött utasítás, anélkül, hogy a családi ház megnevezést használná, rendkívüli ideiglenes házadómentességet biztosít azokra az épületekre, amelyek — természetesen egyéb feltételek fennforgása esetén — legfeljebb két lakást és házmester lakást foglalnak magukban. 2. Az 1934. évi 65.500 és az emt módosító 1935. évi 58.181 P. M. sz. rendelet III., illetve II. fejezete szerint családi ház-nak csak az a ház tekinthető, amely a házmesteri lakáson kívül csak egy, legfeljebb 4 szobával és hallal biró lakást tartalmaz. 3. Az 1937. évi 55.000 P. M. sz. rendelet III. fejezetének (3) bekezése szerint a rendelet szempontjából családi ház-nak csak az a ház tekinthető, amely a házmesteri lakáson kívül csak egy, lakást foglal magában. Az ily családi ház-ban kiképzelt úri lakás alapterülete 180 négyzetméternél nagyobb nem lehet, a házmester lakás alapterülete pedig nem haladhatja meg az 50 négyzetmétert. 4. Az 1939. évi 138.100 P. M. sz. rendelet IV. fejezetének (3) bekezdése a családi ház fogalmát az előbbi 3. pont alatt ismertetett 55.000/1937. P M. sz. rendelettel azonosan állapítja rnieg, csupán a (4) bekezdés statuál különbséget az úri lakás alapterülete tekintetében, amennyiben annak maximális nagyságát 200 négyzetméterben határozza meg. 5. Megjegyezzük, hogy a tatarozási adókedvezményre vonatkozó rendelkezések a családi ház fogalmát a fentebb ismertetett meghatározásoktól merőben eltérően határozzák meg és pedig egyrészt az épületben létező lakások száma, másrészt azok használati módjának figyelembevételével. (Az érvényben levő 50.000/193i). P. M. sz. rendelet 9. §-a a következőként rendelkezik: Családi ház-nak a jelen rendelet szempontjából — tekintet nélkül arra, hogy azt a birtokos maga használja ,vagy bérbeadja, — azt a házat kell tekinteni, amelyben a házmesternek és egyéb alkalmazottaknak lakásain kívül legfeljebb 3 lakás van, vagy ha a ház több lakásból áll, azokat a birtokos, vagy hozzátartozói használják. Minden más lakóházat a jelen rendelet szempontjából bérháznak kell tekinteni.) Ezeknek, valamint a jelenleg irányadó jogszabály határozmányainak figyelembevételével, a családi ház ismertető jegyeit a következőkben állapíthatjuk meg: a) Családi ház Budapest székesfőváros területének csak olyan részein emelhető, amelyek közművekkel már el vannak látva. Közműves területnek pedig csak az oly terület tekinthető, amelyen vízvezeték, csatornázás, villanyvilágítás és kocsiközlekedésre alkalmas út van.