Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 4. szám - A rögzítési és felmondási eljárás körébőL

Joggyakorlat 71 nem kényszeríthető igényeknek tekintetében is megkötött és érvényesen fennálló nyugdíjszerződés. Amikor tehát a tagok, illetve a havi 100 P-nél kevesebb nyugdíjat húzó özvegyek, öregségi járadékra, illetve nyugdíj kiegészítésre támasztanak igényt, ezeket az igényüket az alapszabályok 40., illetve 47. §-ának rendelkezéseire alapítják, s az igazgatóság is ennek a matematikai mérleg nyújtotta lehetőségtől feltételezett szerződéses határozmánynak tesz eleget, amikor az öregségi járadéknak illetve a nyugdíj kiegészítésnek a folyósítását elhatározza. Bizonyos tehát, hogy. a szóbanlévő juttatásoknak a jogalapja szerződésen alapuló igény., s ennek folytán á visszatéríteni kért illetékek tárgyát tevő kifizetések a biztosítási szerződésből folyó szolgáltatások. Annak a körülménynek, hogy, a szóbanlévő szolgáltatások kötelezettségszerűek-e vagy sem, a visszatéríteni kért illetékek jogossága szempontjából egyébként nincs ügydöntő jelentősége, mert csak az ügydöntő, hogy, a nyugdíjintézet a szóbanlévő szolgáltatásokat a biztosítási szerződés alapjáa teljesíti-e vagy sem. Az 1920. évi XXIV. t. c. 18. §-a ugyanis »a biztosítási szerződés alapján teljesített minden < — tehát nemcsak a szerződésben kikényszeríthetőleg kikötött — szolgáltatás után követeli az lo/o-os illetéket, amely rendelkezésnek annál kevésbbé lehet a panaszos által kívánt megszorító értelmezést adni, mert a követelésbe vett illeték nyugtailleték, amit az 1883. évi VIII. t. c. 4. §-a kifejezetten is megállapít, már pedig az 1920. évi XXIV. t. c. 18. §-a, a felhívott korábbi törvény által meghatározott illetéknek csak a mérvét változtatta meg. A nyugtailleték tárgya pedig az ül. dijj. 101. tétele értelmében nem csupán valamely kötelezettség teljesítése felől adott bizonyítvány, hanem minden olyan vétbizonyítvány, amelyeikkel valamely megbecsülhető tárgynak az átvételét az a féí ismeri el, akinek a tulajdonába a tárgy] átment, s ennek folytán a szóbanlévő illeték a kincstárt arra tekintet nélkül illeti meg, hogy, az öregségi járadéknak, illetve a nyugdíj kiegészítésnek a kifizetése a kötelmet megszüntető lelj esi tés-e vagy sem. Ezen a joghelyzeten az sem változtat, hogy a biztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatás felvételénejk a nyugtailletéke lo/o, szemben az ÜL dijj. 101. tételében szabályozott} s a 68.200 1927. sz. P M. rendelet 22. §-a által 0.5<>/o-os morvre csökkentett illetékkel, mert eredetileg min# a két illeték egyaránt II. fokozat alá esett, s valamely illeték jogi jellegén annak bizonyos esetekre megállapított eltérő mérve nem változtat. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 15.447/1938. P. szám). Átalakítással kapcsolatos házadó kedvezmény. 70.000/1935. P. M. lí. §, 57. I. Az átalakítási munkálatokat tervező vállalkozónak kifejezetC tervezési díj, mint az átalakítási munkálatokkal kapcsolatos kiadás, a bázadókedvezmény megállapításánál figyelembe veendő. II. Nem az egész épületnek, hanem csupán egy bérleménynek felvonóval való felszerelése, nem jogcímes munkálat, vagyis a házadékedvezmény megállapításánál számba nem vehető. INDOKOK: Panaszos V. K-lér 8. számú házán végzett átalakítási munkálatok költségeiből mellőzött tételek közül jogalapnak kellett elismerni a munkálatokat tervező vállalkozónak a tervezésért kifizetett 676 P 20 f-t, mert ez a kiadás az építkezéssel kapcsolatban valóban felmerült, azt építtet© nem vitásan ki is fizette, nincsen tehát indok arra, hogy ee