Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / Tartalommutató

Oldal pontjában kifejezett feltétel, ille­tőleg korlátozás nélkül is meg­illeti. (2040. elvi j. h. ) 182 1920: XXXIV. t. c. 1. §. 124. Ingatlannak, okirat kiállítása nélkül törlént átadása, ha a jog­ügylet a magánjog szabályai sze­rint érvényesen jött létre, ille­tékköteles. (1596/1938. P és 2010. elvi j. h. ) 233 1920. XXXIV. t. -c.. 2. §. 54. Az, hogy az ipar üzésére rendelt gépek és szerelvények illetékjo­gilag ingatlannak minősüljenek, szükséges, hogy az épület és an­nak alkotó részei az egyébként ingóknak minősülő tartozékaival együtt, mint ipari üzem, gazda­sági egységet alkossanak. Azok­nak az épületeknek az átruházása esetén, amely épületek berende­zésük és felszerelésük lényeges hiányai folytán ipar űzésére ál­landóan berendezetteknek nem tekinthetők az épületekben levő ingóságok az iparüzem gazda­sági egységének megszűnése foly­tán illetékjogi tekintetben is in­góknak minősülnek s mint ilye­nek esnek illeték alá. (12763/1938. P. sz. ) 69 1929: XXXIV. t. c. 21. §. 3. pont. 70. Az 1920. évi XXXIV. t. c. 21. §. 3. pontjára alapított egyetem­leges fizetési kötelezettségnek az a feltétele, hogy két vagy több személy közösen jusson vala­mely dolog birtokába. A birtok­lás ne azonos a tulajdonszerzés­sel. Ha tehát ketten úgy örököl­tek 1/2 — 1/2 arányban ingatlant, hogy az egyik örökös a másik örökösnek jutott 1/2 részre ha­szonélvezeti jogot szerzett, a kö­zös birtokba jutást nem lehet megállapítani — csupán a kö­zös tulajdonszerzést — és így az egyetemleges fizetési kötele­zettséget sem lehet alkalmazni. (5159/1939. P. ) 77 1920: XXXIV. t. c. 27. §. 37. Az a körülmény, hogy az il­letékkötelezettség keletkezésének évére kivetett házadó összegét a bérjövedelemben az illetékkötele­zettség keletkezési éve folyamán beállott változás folytán a pénz­ügyi ahtóság módosította, az in­gatlan törvényszerű legkisebb ér­Oldal lékének megállapítására kihatás­sal nincs. (9735 1938. P. ) 53 1920: XXXIV. t. c. 51. §. 51. Ha a vagyonátruházási jogügy­letet bírói ítélet ex tunc hatály­lyal semmisnek nyilvánította, ak­kor a törölt és befizetett illeték visszatérítésekor a befizetett ké­sedelmi kamatot is vissza kell fizetni. (6792/1936. P. ) 60 1929: XXXIV. t. c 67. §. 5. p. 11. Ha az ingatlant az eladó (és nem a szerző) által vállalt köte­lezettségnek nem teljesítése foly­tán ruházzák vissza az eredeti tu­lajdonosra, ez az újabb vissza­ruházást tartalmazó szerződés il­letékköteles. (11843/1936. P. ) 18 1920. XXXIV. t. c. 86. §. 52. A hagyatéki követelés nyomra­vezetőjének kifizetett összeg nem tekintendő hagyatéki tehernek és így nem vonható le. (2707/1938. P. sz. ) 67 1920: XXXIV. t. c. 89. §. 105. Az örökösök egyikének az a vagyonszerzése, amely köteles­rész címén támasztott igények ki­elégítéseként következett be, úgy esik illeték alá, mintha az átszál­lás öröklés jogcímén, közvetle­nül az örökhagyóról történt volna. (2039. elvi j. h. ) 182 1936: XXVI. t. c. 4. és 91. §. 33. A telepítésről szóló 1936. évi XXVII. t. c. 91. §-ában megálla­pított vagyonátruházási illeték­mentességet alkalmazni lehet olyan ingallan megszerzésére vo­natkozó jogügyletre is, amely meglévő gazdaságok kiegészíté­sére vonatkozik, amennyiben ez a kiegészítés az ország egyete­mes érdekének megfelelő birtok­megosztás kialakulását előmoz­dítja (2923/1939. P. ) 51 1920: XXXIV. t. c. 110. §. 38. Ha a bírói árverésen az in­gatlan vevője az árverési jegy­zőkönyv aláírásakor kijelenti, hogy az ingatlanokat más meg­bízásából vette meg és ezt a ki­jelenlését az árverésen szintén jelen volt megbízó sajátkezű alá­írásával is megerősítette, a meg­bizottnak nem kell külön köz­jegyzői okirattal igazolni a meg­bízatását. (7638/1938. P. ) 54

Next

/
Thumbnails
Contents