Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1940 / Tartalommutató
VIII I 1928. XL. t. c. 181. §. 13. Az Országos Társadalombiztosító Intézet által visszterhesen megvásárolt ingatlanvételi jogügylet illetékköteles. (12588/1936. P. szám.) 32 2. TÖRVÉNYKEZÉSI ILLITÉKHEZ. 1914:XLIII. t. c. 1. §. 35. Ha egy keresetben a felperes összegszerűleg külön meghatározott követelést támaszt több alperessel szemben, akkor az egyik alperes által kizárólag az ellene érvényesített követelésre vonatkozólag benyújtott előkészítő irat illetékének alapja nem az összperérték, hanem az összértékből érdekeltségére eső rész csupán. (5895/193Ö. P.) 52 1914:XLIÍI. t.-c. 2. és 32. § 71. Ha egy keresetben a felperes összegszerűleg külön meghatározott összegű követelést támaszt több alperessel szemben, az egyik alperes által benyújtott és a vele szemben külön érvényesílett kereseti összegre vonatkozólag beadott előkészítő íratnak illetékét csak az alperes érdekeltségére esó rész után lehet követelni. — (1003/1936. P.) 111 1914:XLÍI1. t. e. 20. §. 126. A váltóíizetési meghagyásos eljárásban a kifogás érvényesítése után megkölött bírói egyességre az 1914:XLII1. t. c. 20. §-ának az illeték mérvére vonatkozó rendelkezésé L alkalmazni kell. (8395/1938. P.) 236 1914:XLIII. t.-c. 22. §. 32. Abban az esetben, ha a polgári bíróságnak az egyik fél keresete (viszonlkeresele) tárgyában hozott, részben marasztaló, részben elutasító ítélete ellen mind a két (ellenérdekű) fél egészben vagy részben íellebbvitellel, (fellebbezéssel, felülvizsgálattal, csatlakozással) élt, — a Te. 24. és 37. §-aiban foglalt rendelkezéseknek figyelmen kívül hagyása mellett, — a fellebbviteli, vagy a felülvizsgálaii beadványok illetékeit mindenegyes beadványtól külön-külön a fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem tárgyának értékéhez, a fellebbviteli vagy ,felülvizsgálati elOldaf járás során benyújtoLl egyéb beadványok és felvett jegyzőkönyvek illetékeit pedig a fellebbviteli és felülvizsgálati eljárás tárgyának értékéhez képest, — de a kereseti és viszontkereseti követelések vagy azoknak megtámadott részei közül a nagyobbik érték figyelembe vélelével, — kell megállapítani, illetőleg leróni. Előbbi esetben mindenegyes beadvány tárgyának értéke külön-külön, utóbbi eseiben pedig a fellebbezési és felülvizsgálati eljárás tárgyának értéke önként értetődően az ellenérdekű fellebbezési és felülvizsgálati kérelmek összevonl értéke alapján minden egyes esetben akként határozandó meg, hogy az 1914: XLI1I. t.-c. (a továbbiakban illetéktörvény 31—39. §-aiban (VI. fejezet) foglalt rendelkezések figyelembe vélelével is az értékek összevonásánál az ugyanarra a tárgyra, dologra vagy ősszegre vonatkozó kérelem és ellenkérelem, avagy kereseti és viszontkereseti követelés értéke ismételten számításba ne vétessék. (311. sz. jogegvs. megáll.) 50 Í9Í4:XLI!I. t.-e. 55. §. 2. bek. 85. A tulajdonközösség megszüntetésének kimondásával a perbíróság nem ítélt meg olyan valóságos értéket a felperes részére, amelvből a határozott illetéket fedezni lehetne. (2035. elvi.) 152 7400 1334. P. M. r. 48. Olyan eseiben, amikor a Te. 110. §-a alapján a kir. lörvényszék, mint egyes bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekményL ügyészi indítványra az ügyet a járásbíróság tárgyalta, a meghozott ítélet és az ítélet ellen benyújtott fellebbezés járásbírósági eljárásban keletkezett ítéletnek, illetve a járásbírósági eljárásban benyújtott fellebbezésnek tekintendő és így a határozat után 15 pengő, és a fellebbezés 2000 pengő alapulvételével 5 pengő illeték alá esik. (7878/1938. P.j 58 7400/1931. P. M. 1. §. 12. Ha testi bántalmazással elkövetett becsületsértés vétsége esetén nem testi bántalmazással elkövetett becsületsértésért emeltek