Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2-3. szám - A zárgondnok adófizetési kötelezettsége a bírói gyakorlat tükrében

Br. Buttkai K.: Zárgondnokok adófiz, kötelezettsége 65 > A zárgondnok adófizetési kötelezettsége a bírói gyakorlat tükrében . Irta: dr. Buttkai Kálmán debreceni pénzügyi s. ütkár. A követelések biztosításának a törvény két eszközét ismeri: az egyik a biztosítási végrehajtás, a másik a zárlat. Hogj' mikor van helye az egyiknek, vagy másiknak, arra nézve az az irányadó, hogy a biztosítandó jog mire: pénzre, dologra, vagy jogra irányul. A biztosítás vagy abban áll, hogy a hitelező a biztosítandó követelés erejéig zálogjogot nyer, vagy hogy a tett intézkedések következtében az így biztosított jog, követelés rovására harmadik személyek jogokat nem szerezhetnek. A biztosítási intézkedések célja, kivételektől eltekintve, egy jövőben létesülő végrehajtási jog érvényesítésének biztosítása. A biztosítási intézkedések másik eszköze: a zárlat, amelyre különleges szabályok állanak fenn. Ezeket az 1881: LX. t.-c. röviden: V. T., az ennek módosítása és kiegészítése tárgyában hozott 1908: XLI. t.-c. (röviden: Novella: N.) az 1911:1. a. polgári perrendtartásról szóló t.-c. a 24.000—1929. LM. és a 41.900—1930. LM, sz, rendelet idevonatkozó szakaszai tartalmazzák. I. A zárlat célja az, hogy a zárlatot kérő fél jövőben keletkezhető végrehajtási jogának érvényesíthetése biztosi ttassék, illetőleg, hogy egy őt fenyegető kártól megóvassék, vagyis nem más, mint a hitelező érdekének biztosítása. A m. kir. Kúria meghatározása szerint: »A zárlat nem készpénzbeli követelés biztosítására szolgál, hanem célja az, hogy az ellenfél bizonyos dolog, vagy jog fölötti rendelkezési jogának és harmadik személyek azokra vonatkozó jogszerzésének megszüntetése, vagy korlátozása által, az ugyanazon dolog, vagy jog, illetőleg az ezzel kapcsolatban álló követelés utólag kényszervégrehajtás útján leendő érvényesítésének biztosíték szereztessék^ (Kúria 813-1923. sz.)