Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2-3. szám - A zárgondnok adófizetési kötelezettsége a bírói gyakorlat tükrében

66 Dr. Buttkai K.: Zárgondnokok adó fiz, kötelezettsége Ez a biztosítás azáltal történik, hogy a zárlat tárgya a zárlatot szenvedő szabad rendelkezése alól elvonatik. Amint a biztosításhoz való jognak, úgy a zárlathoz való jognak is általában két előfeltétele van: 1. törvényben meghatározott címen nyugvó jogosítvány: igény vagy követelés; 2. a zárlat szükségessége. Hogy mikor van a zárlatnak helye, azt a V. T. 237. §-ának a)—f) pontjai taxatíve tárgyalják. Bennünket adóügyi szempontból a gyakorlati életben legtöbbször előforduló f) pont alatti eset érdekel, amely így hangzik: »Zárlatnak van helye valamely ingatlanra bekebelezett követeléssel biró jelzálogos hitelező kérelmére, a jelzálogul szolgáló ingatlanra és ennek tartozékaira: ha a jelzálogos hitelező igazolja, hogy lejárt követelése iránt a keresetet megindította s egyszersmind a jelzálogjog tulajdonosának olyan cselekményét vagy mulasztását bizonyítja, amely a jelzálogul szolgáló ingatlan állagának jelentékeny sérelmét, vagy értékcsonkulását eredményezi és emiatt a jelzálogjog által nyújtott biztosítékot veszélyezteti. Ha a zálogjog az előjegyzett tulajdonjognak igazolásától, vagy nem igazolásától függő joghatállyal van bekebelezve, zárlat elrendelésének hely nem adható.« A zárlat elrendelésére érték szerint az a járásbíróság, vagy az a törvényszék illetékes, amelynek* területén az ingatlan fekszik. A zárlat elrendeléséről a zárlatot szenvedő fél rendszerint csak a zárlat foganatosításakor, ha pedig a zárlat csupán telekkönyvi feljegyzés által foganatosíttatik, a zárlatot elrendelő végzés kiadása alkalmával értesíttetik. De ha a zárlatot a jelzálogos hitelező zálogjogának veszélyeztetése miatt kérik, a zárlat vagy feltétlenül, vagy azon feltétel alatt rendelhető el, hogy a zárlatot kérő a biróság belátása szerint megállapítandó biztosíték-összeget készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a zárlat foganatosítása előtt letenni legyen köteles. (V. T. 239. §.) A zárlat feloldási okait SL V T. 243., 244. és 250. §-ai tárgyalják, ezek közül bennünket legjobban az az eset érdekel, amikor a zárlat elrendelésének előfeltételéül a jelzálogos hitelező zálogjoga szolgál, amikor is hivatalból feloldandó a zárlat, ha a zárlatot kérőnek bekebelezett követelése kitöröltetett, vagy a zárlat elrendelésekor folyamatban volt perben alperest felmentő, jogerőre emelkedett birói határozat hozatott. Ha pedig az az ok megszűnt, amely miatt a zárlat elrendeltetett, vagy ha a jelzálogos hitelező követelése biztosíttatott, a tulajdonos ké-