Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8-9. szám - Adózás és családvédelem

268 Joggyakorlat ségen van a hangsúly és nyilvánvaló, hogyha meg is teszik az illetékfizetésre köteles felek a bejelentést, a rendkívüli illetékpótlék mint hátrányos következmény nem a bejelentés miatt, hanem azért hárul rájuk, mert a bejelentési határidőt meghaladó időköz eltelt anélkül, hogy annak folyamán a bejelentési kötelességnek eleget tettek volna. A pótlékkövetelési jogot keletkeztető késedelem még nagyobb mértékben mutatkozik, ha az államkincstár a bejelentés körül való mulasztást nem a bejelentési kötelességnek késedelmes teljesítéséből, hanem annak egyáltalában nem teljesítéséből származtatja. Azért a kérdésben lévő jogszabály valódi értelme iránt abban kellett megállapodni, hogy a bejelentési kötelesség teljesítésének a hivatalos lelet felvételéig vagy a feljelentésig való teljes, elmaradása is, mint a féláltal meg nem szüntetett késedelem pótlékkövetelési jogot keletkeztető hatással van. (310. számú jogegységi megállapodás.) Vagyonátruházási illeték. 1920:XXXIV. tc. 67. §.5.p. 91. A bíróság által semmisnek nyilvánított, vagy eredeti érvénytelenség okából, a megkötésük időpontjáig visszahatóan hatálytalanított visszterhes ingatlan vagyonátruházásra vonatkozó jogügyletek után nem lehet illetéket követelni. INDOKOK: 1920. évi XXXIV. tc. 67. §-a 5. pontjának harmadik bekezdésében foglalt illetékjogi rendelkezésnek alapja, az illetékjog egyéb területén is érvényesülő az a jogelv, hogy illetéket csak érvényesen létrejött jogügyletek után lehet követelni, vagyis — hacsak az illetékjog kifejezetten mást nem rendel — nem lehet illetéket követelni azok után a jogügyletek után, amelyeknek megkötésekor a jogügyletek alaki és anyagi érvényességi kellékeit meg nem tartották s ennélfogva a jogügylet nem eredményezi azt az anyagi joghatást, amit a felek céloztak, avagy eredményezi azt az anyagi joghatást, amit a felek céloztak, avagy eredményezi ugyan, de azt az ügyletkötő felek egyike, bírói jogsegéllyel megszünteti. Minthogy a semmiség (abszolút érvénytelenség) a polgári törvények erejénél fogva (cogenter), a jogügyletek megkötésének időpontjától kezdve hat s azt nem kell bíróilag kimondatni, mert hivatalból figyelembe veendő s reá bárki, tehát az illeték kiszabásával megbízott hivatal is hivatkozhatik, a semmis jogügyleteket (szabad akarat hiánya, erkölcsileg tilos, vagy természetileg lehetetlen tartalom, az akaratnyilvánítás alaki hiánya), éppen azért, mert nem eredményezhetnek anyagi joghatást, a bíróság nem érvényteleníti, hanem — az ügyletben részes felek akarata ellenére is — megállapítja, hogy azok semmisek, s ennek következményeként megtagadja az azokra alapított követelés érvényesítését. Nem lehet vitás, hogy azok után az átruházások (jogügyletek) után, amelyek-