Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8-9. szám - Adózás és családvédelem

Joggyakorlat 269 nek semmisségét} a bíróság a fennforgó eredeti érvénytelenség miatt meg­állapítja, a kiszabott illetékeket befizetésük előtt bármikor előterjesztett kérelemre törölni kell, ha pedig már befizették, a befizetéstől számított 5 év eltelte előtt előterjesztett kérelemre vissza kell téríteni. A megtámad­ható jogügylet (menthető) és lényeges tévedés, megtévesztés, lelki kény­szer, stb.) a kötéskor hatályba lépi s a megtámadás folytán hozott birói döntésig érvényesen fennáll. A megtámadásnak éppen az a célja, hogy az egyik fél, a másik fél akaratával szemben, a bíróság útján érvény­telenítse a jogügyletet s szüntesse meg az abból keletkezett joghatásokat. A megtámadható jogügyletek bírói érvénytelenítésének tárgyi oka szin­tén az azoknak megkötésekor fennállott alaki és anyagi érvényességi kellékhiány, ezek a kellékhiányok azonban csak abban az esetben teszik a jogügyletet érvénytelenné (relativ érvénytelenség), ha azokat a meg­támadásra kizárólag jogosított felek valamelyike érvényesíti. Minthogy a bíróság az eredeti érvénytelenségi ok miatt megtámadható jogügyle­teket az elébe terjesztett kérelemhez képest vagy megkötésükig visszaha­tóan, vagy csak a megtámadás időpontjától kezdve hatálytalaníthatja, a jogügyletek bírói érvénytelenítésének illetékjogi hatása is más abban az esetben, ha; a bíróság a jogügyleteket megkötésükig visszahatóan hatály­taalnítja és ismét más, ha a bíróság csak a megtámadás időpontjától kezdődő hatállyal hatálytalanítja. Nem lehet vitás, hogy az első esethen az átruházás után kiszabott (befizetett) illetéket törölni kell, illetve vissza kell téríteni, míg a második esetben, a megtámadás időpontjáig érvénye­sen fennállott átruházás után kiszabott (befizetett) illetéket törölni, illetve visszatéríteni nem lehet. Ez a jogegységi megállapodás nem érinti a pénz­ügyi hatóságoknak az 1920. évi XXXIV. tc. 67. §. 5. pontjának harmadik bekezdésében biztosított azt a jogát, hogyha a bíróság mulasztási ítélettel vagy az alperes elismerése alapján hozott ítélettel állapította meg az eredeti érvénytelenséget, a felektől az érvénytelenség bizonyítását külön követel­hetik. A jogegységi tanácsnak ez a megállapodása nem érinti azt a kérdést, hogy fenntartható-e, az illeték abban az esetben, ha az átruházási jog­ügyletek annak semissége vagy bírói érvénytelenítése dacára a felek érvényesnek tekintik, az azzal szándékolt eredményt tényleg megvalósítják és fenntartják, vagy amikor más jog (pl. magánjog) szempontjából semmis vagy eredetileg érvénytelen ügylet után az illetékre vonatkozó törvényes szabályok értelmében illeték jár (pl. ingatlanra, kötött szóbeli szerződés). (311. számú jogegységi megállapodás). Törvénykezési illeték. 1914. évi XLIII t. c. 13. §. 92. Holttányilvánítási eljárásban a határozati illetéknek az eljárás megindítása iránt benyújtott beadványon való lerovását a kincstár nem jogosult követelni.

Next

/
Thumbnails
Contents