Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - A szegényjogos fél perbeli ellenfelének illeték fizetési kötelezettsége

234 Joggydkorlat az ezek javainak kezelésére felállított hivatalok kivételével — úgyszintén ezek képviselői részesülnek, még pedig csak akkor, ha az illetékfizetési kötelezettsége az államkincstárt vagy magát a javadalmazott alapot terhelné, már pedig a Szövetség és annak fiókjai sem a hatóság, sem a. közhivatal, sem. a közalap fogalmi körébe nem vonhatók be. Az illeték díjjegyzék 85. tétel 2. pontja szerint pedig az államkincstárból nem javadalmazott közalapok részesülnek személyes illetékmentességben. A Szövetség azonban részben állami támogatásból tartja fenn magát. A kivételt megállapító jogszabály kiterjesztő magyarázatának a kérdéses Szövetség javára sem lehet helye. Ezért az említett Szövetség és annák| fiókjai által kötött jogügyletekre nézve az illetékmentesség meg nem adható. (302. számú jogegységi megállapodás.) Okirati illeték. 1920:XXIV. t.-c. 3. §. 83. A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem gazdasági igazgatóságával kötött ingó adásvételi, áruszállítási és vállalkozási szerződéseket nem lehet az állammal kötött szerződéseknek tekinteni s ennek folytán az ahhoz kifizetés végett benyújtott számla után az 1920:XXIV. t.-c. 3. §-a alapján szerződési illetéket is követelni nem lehet. INDOKOK: Abban a kérdésben, hogy az 1920:XXIV. t.-c. 3. §-ának az általánosnál szigorúbb azok az illetékszabályai, melyek az állammal, törvényhatósággal, községgel, várossal kötött ingó adásvételi, áruszállítási és vállalkozási szerződésekre vonatkoznak, irányadók-e a Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemmel (a továbbiakban csak Egye-, lem) kötött szerződések esetében, tehát az egyetemi gazdasági igazgatósághoz benyújtott számlákra nézve is, annak dacára is kétely támadt, hogy az Egyetem a fent jelzett törvényszakaszban megjelölt köztestületek egyike alatt sem érthető, hanem azoktól külön jogalanyisággal biró önálló intézet. Az Egyetemnek az államtól különálló jogalanyisága nem volt vitás soha. A kétely abból származott, hogy a jelzett 3. §-ban megjelölt állam, törvényhatóság, község és város megjelölések nem ugyani azokat a jogalanyokat kívánják-e tekinteni, mint akiket az illeték díjjegyzék 85. tételének 1. pontja személyes illetékmentességgel ruház fel. Ez utóbbi szerint mentesek a hatóságok, közhivatalok és az államkincstárból javadalmazott közalapok (ú. m. a vallásalap, a tanulmányi alap és az egyetemi alap), úgyszintén ezek képviselői, ha az illetékfizetés kötelezettsége az államkincstárt vagy magát a javadalmazott alapot illetné. Az kétségtelen, hogy egyrészt a felhívott törvény 3. §-ában megnevezett jogalanyok, s másrészt az illeték díjjegyzék 85. tételének 1. jpontjában személyes illetékmentességgel felruházott hatóságok, közlii-