Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - A szegényjogos fél perbeli ellenfelének illeték fizetési kötelezettsége

Joggyakorlat 235 vatalok alatt ugyanazok értendők. Az illetékdijjegyzék azonban a mentesség körébe vonta a jelzett közalapokat, köztük az egyetemi alapot is, s így az döntendő el, vájjon az alapok, nevezetesen az egyetemi alap külön felemlítése nemcsak feleslegesen használt megjelölés-e, mert a hatóságok, közhivatalok fogalmában már bennfoglaltatik. Ha nem felesleges, úgy nincs jogi alapja annak, hogy az egyetemi alap a felhívott; törvény 3. §-ában említett »állam«, — értve ez alatt az állami hatóságokat, — körébe 'tartozónak vétessék. A törvényhatóság, város, községi község megjelölésnek a kérdés eldöntésénél kétségtelenül eltérő körük, folytán jelentősége nincs. A már előzőleg érintettek szerint az Egyetem s azzal együtt az egyetemi alap az államtól különálló jogalany, nem állami intézet, hanem az állami intézményektől különálló sui generis természetű oly jogi személy, mely testületi és vagyonjogi elemekből tevődik össze. Az Egyetem autonóm hatásköre karhatalommal kikényszeríthető rendelkezések tételére nem is terjed ki, s így az Egyetem maga hatóságnak és közhivatalnak semmikép sem tekinthető. Más kérdés és az ezúttal szóbanlévő vonatkozásban közömbös az, hogy az Egyetem gazdasági igazgatását állami hatóság — a gazdasági igazgatóság — bonyolítja le. Azért az igazgatott gazdaság alanya változatlanul az Egyetem maga, úgy hogy a gazdasági igazgatósággal kötött szerződésnél a szerződő fél nyilván az Egyetem. Az Egyetemnek azzal együtt az egyetemi alapnak ez a különállósága hozta magával, hogy az illetékmentességgel való felruházás! szándék folytán az illetékdíjjegyzéknek a hatóságok közhivatalok mellett különállóan az egyetemi alapot is meg kellett jelölnie. A külön megemlítést tehát tudatosnak, célzatosnak kell tekinteni. A kifejtettekből következik, hogy az állaim megjelölés körébe az Egyetem! s az egyetemi alap nem vonható. Amennyiben a törvényhozó az 1920: XXIV. tc. 3. §-ában meghatározott szigorúbb illetékszabályokat az Egyetemre, egyetemi alapra is ki akarta volna terjeszteni, úgy ezt az illetékdijjegyzék jelzett tételében foglalt külön felemlítésnek megfelelőleg bizonyára külön is kiemelte volna, annál is inkább, mert a közjogi kötelezettségek tekintetében joghasonlatosság alapján kiterjesztő magyarázatnak és jogalkalmazásnak helye nincs. (303. számú jogegységi megállapodás.). Okirati illeték. 111. dijj. 33. tétel. 81. Az építővállalkozó költségvetése után, ha azt az építtető elfogadta, az építkezési szerződésekre megállapított illetéket követelni lehet abban az esetbeu is, ha az építtető az elfogadást nem vezette rá a költségvetésre. INDOKOK: Az illetékszabályok 1. §-ának A. 3. pontja szerint az okirati illetéknek a tárgya minden jogügyletről oly célból kiállított okirat, hogy az a kiállító, vagy a meghatalmazó ellen bizonyítékul szolgáljon. Az említett