Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - A szegényjogos fél perbeli ellenfelének illeték fizetési kötelezettsége

J oggydkorlat_ 231 kötelezettséggel, illetőleg ennek az elmulasztásával. A bírság mértékének a megállapítására vonatkozóan életbeléptetett fenti új rendelkezésből egymagából kifejezett törvényes rendelkezés hiányában, ezen bírság kérdésében végső fokon, ennekí a bíróságnak a hatásköre, nem állapítható meg. Ennélfogva a házadó vallomás beadásának elmulasztása miatt kiszabható bírságra meghatározott jogorvoslati hatóságoknak a hatásköre a szóban forgó bírságnak az elbírálására nem terjeszthető ki, már azért sem, mert az 1896:XXVI. tc. 19. §-a a*bíróság hatáskörének jog- és törvényhasonlatosság elvének az alkalmazása alapján való kiterjesztésé tiltja. (300. számú jogegységi megállapodás.). Házadó. H. H. ö. 22. §. (1) bek. 4. p. 81. A munkaadó vállalat részéről a munkásoknak bérfizetés nélkül átengedett lakások megüresedése esetében házadótörlésnek helye van. INDOKOK: A házadó az ingatlant terhelő tárgyi adó. Alapja az ingatlan hozadéka, amely vagy tényleges bérjövedelem alakjában, vagy az ingatlan használatának értékében mutatkozik. Ehhez képest a házadó jogossága elválaszthatatlanul kapcsolatos az ingatlan hozadékával. A házadó jogossága addig tart, amíg hozadék van. Ha a hozadék időlegesen szünetel, vagy véglelegesen megszűnik, akkor annak megfelelően szünetel, illetve megszűnik a házadó követelésének jogossága a kincstárra nézve és a házadó fizetésének kötelezettsége a házbirtokosra nézve. Kivételes eset az, ha a házbirtokos a használható karban levő épületet saját akaratából nem használja és bérbeadás útján sem hasznosítja. Ebben az esetben nem igényelheti a házadó törlését. A házadónak a hozadékkal való kapcsolatán alapszik a H. H. Ö. 22. §-ának (1) bekezdés 4. pontja. Ennek alapján a rendszerint bérbeadás útján hasznosított épület (épületrész) megüresedése esetént adótörlésnek van helye. Törölni kell az üresedés tartama alatt elvesztett bér után járó adót. A törvény az adótörlést két feltételhez köti, ú. m. I. az épület (épületrész) rendszerint bérbeadás útján hasznosíttassék; 2. az ilyen módon hasznosított épület (épületrész) megüresedjék és egy ideig használatlan maradjon. Már most azt kell vizsgálni, hogy a szóban levő munkáslakásokra nézve megvan-e a két feltétel? Első kérdés, hogy lehet-e bérbeadás útján hasznosított lakásnak tekinteni a munkáslakást. A bérbeadás leggyakoribb alakja az, hogy a házbirtokos az épülete^ (épületrészt) készpénzben megállapított bér fizetése ellenében másnak használatra átengedni. Ebben az esetben a házbirtokos és az épület (épületrész) használója között kétoldalú — jogot és kötelezettséget megállapító — bérleti jogviszony keletkezik. A bérbeadó köteles a bérleményt használható állapotban átengedni és joga van a kikötött bér pontos fizetését követelni, a bérlő köteles a kikötött bért pontosan fizetni, de joga van a