Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - A szegényjogos fél perbeli ellenfelének illeték fizetési kötelezettsége

232 Joggyakorlat bérleményt háboríttatlan használhatását követelni. Ámde bérleti jogviszony nemcsak akkor keletkezik, ha a szerződő felek az épület (épületrész) használatának ellenértékét pénzben állapítják meg, hanem az ellenérték más gazdasági javakban is megállapítható, pl.: gazdasági termények, vagy munka szolgáltatásban. A munkaadó és munkás között szolgálati viszony van, amelyet kétoldalú szolgálati szerződés szabályoz. A munkás köteles elvégezni a szolgálati szerződésben vállalt munkát és annak fejében követelheti a munkaadótól a pénzben vagy más gazdasági javakban kikötött munkabér kiszolgáltatását. A munkaadó követelheti a munkástól a vállalt munka pontos elvégzését, de köteles pontosan kiszolgáltatni az elvégzett munka ellenértékét, a kikötött munkabért. Nem kétséges az, hogy a mun-i kaadó által munkásának átengedett lakás használata a munkabér része. A munkáslakás használatának ellenértéke benne van a munkás által a munkaadó részére végzett munkában. A munkaadó munkában kapja meg a munkáslakás használatának az ellenértékét. Nyilvánvaló tehát, hogy a munkáslakás ilyetén hasznosítása gazdaságilag egyenértékű a bérbeadás útján történő hasznosítással — még akkor is, ha a lakás ellenértéke sern a munkás részéről külön lakbér fizetésének, sem a munkaadó részérőfi kisebb munkabér fizetésének alakjában nem mutatkozik elkülönítetten. Mert az kétségtelen, hogy a munkáslakás használatának átengedése csökkentő hatással van a munkabér megállapítására akkor is, ha ez külön kifejezésre nem jut. Minthogy a jniunkaadÓ a munkásnak átengedett lafkás használata fajében gazdasági értékkei bíró és a termelt iparcikkek értékesítése útján elért üzemi bevétel keretében tényleg pénzértékre átváltott ellenértéket kap a munkástól, ennélfogva bérbeadás útján hasznosítottnak kell tekinteni a munkáslakást. A becsléssel megállapított haszonérték a lakbérnek minősülő ellenértéket fejezi ki. Második kérdés az, hogy a, külön bérfizetés nélkül átengedett munkáslakásra nézve bekövetkezhetik-e adótörlésre jogalapot szolgáltató laküresedés? Ebből a szempontból döntő jeLentősége van) a lakás rendeltetésének. A H. H.Ö.22. §-ának (1) bekezdés 4. pontjához fűzött utasítás (1) bekezdésében foglalt helyes törvénymagyarázat szerint az üresedés tartamára sincs helye házadótörlésneik a tulajdonos által használt, vagy az ő használati rendelkezésére álló, vagy másnak teljesen ingyen átengedett épület (épületrész) után akkor, ha az lakható, illetve használható karban van. A munkáslakás rendeltetése nem az, hogy a tulajdonos maga használja, vagy arra a célra fenntartsa, illetve másnak ingyen átengedje, hanem kizárólag az a rendeltetése, hogy munkateljesítés ellenébe^ a munkásnak lakás céljára átengedje. Ha a mnukás kilép a szolgálatból és a lakásból kiköltözik, akkor a megüresedett munkáslakás után törölni kell az üresedés tartamára eső házadót, mert a munkaadó arra az időre éppúgy elveszti a lakás hasznosításának házadóalapul szolgáló ellenértékét, mint ahogyan elveszti a megüresedő bérlakás tulajdonosa a bérjövedelmet. Már pedig a ház hozadékával kapcsolatos -házadó követelésének jogosságát, illetve fizetésének kötelezettségét aránylagosan megszünteti a hozadék egész vagy részleges elvesztése. Kérdés