Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Illetékügyi események az 1936. évben

Illetékügyi események az 1936. évben. 9 kezelése, illetékegyenérléket az ingatlan megszerzését követő hó 1. napjától tartoznak fizetni, alkalmazni kell az olyan részvénytársaságra vagy szövetkezetre is, amelynek működése csak arra terjed ki, hogy saját tagjainak lakással való ellátásáról gondoskodik. Elvi jelentőségű határozatnak deklarálta a biróság a 6985/1934. P. számú Ítéletét, amelyben úgy döntött, hogy a még meg nem nyílt örökségre való igénynek visszteherrel történő átruházása, nem a még meg nem nyilt örökségnek, hanem a kikötött vételárnak alapulvételével esik illeték alá. Igen érdekes a biróság 271. számú jogegységi megállapodása. Ebben — a több évtizedes gyakorlattal szemben — megállapítja a biróság, hogy a bér vagy haszonbér összegének módosítása (felemelése vagy leszállítása) az illetékek szempontjából ügyletujitásnak nem tekinthető. A jogegységi megállapodás indokolása szerint az eddigi nem helyes gyakorlat egy már régen nem hatályos jogszabály (1. László Pál: »A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok magyarázata* cimü munkájában, az 111. szab. 52. §. b) pontjának második mondatát) alkalmazása következtében csupán azért fordulhatott elő, mert ez a szabály nyilvánvaló tévedés folytán belekerült az illetékekről készült magánkiadásokba s az által., hogy a hivatalos kiadványok elfogytak!, s így a magánkiadásokat kénytelen használni nemcsak a közönség ,hanem a hivatalos helyek legtöbbje is, a már nem hatályos jogszabály gyakorlati jelentőséget nyert. Említést érdemel a biróság 275. számú jogegységi megállapodása is, mert megbontja azt az elvet, hogy a váltón lerótt illeték visszatérítésének semmiféle címen helye nincs s kimondja, hogy abban az esetben, ha minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy tartozatlan illetéklerovás már a váltó aláírásának időpontjában fennállott, a tartozatlanul lerótt illeték visszajár. A 280. számú jogegységi megállapodás kimondja, hogy — tulajdonálruházás hiányában — nem lehet vagyonátruházási illetéket követelni az után az árverési vétel után, amelh7ei az árverési vevő azt az ingatlant vagy ingatlanrészt szerzi meg, amelynek az árverést megelőzőleg is tulajdonosa volt.