Az adó, 1936 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5-6. szám - Az ügyfelek elsődleges felelőssége a törvénykezési illetéknél

144 Dr. Szegő: Ügyfelek elsődleges felelőssége Az ügyfelek elsődleges felelőssége a törvénykezési illetéknél* Irta: Dr. Szegő Ernő, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Az Í93Í nov. 1.—1932. jun. 1. közötti időben tisztességtelen verseny megállapítása, abbahagyása és megtelelő kártérítési összeg igénylése iránt megindult perekben a vállalatok jogi képviselői a törvénykezési illetéket meg nem becsülhető perérték alapján 5000 P után rótták le és nem voltak tekintettel a kártérítési összegre, mint járulékra. E lerovási módot a pénzügyi hatóság hiányosnak tekintette és mivel a másfélszeres illeték lerovása — amelyikei a kifogásolt lerovás az 1920. évi XXIV. t.-e 42 §-ának (3-ik bekezdése) értelmében elintézhető lelt volna, - elmaradt, a kincstár most már felemelt illeték fejében háromszoros illetéket követel. A másfélszeres illeték lerovása az említett esetekben a vállalatok jogi képviselőinek ama felfogása miatt maradi el, mer! az illetéklerovás a joggyakorlat alapján helyesen történt és éppen ezért jogorvoslat jelentetett be, amely azonban a joggyakorlat alább kifejtendő megváltozása kövei kéziében végső fokon is elutasíttatott. A kincstár viszont a megrövidített illeték négyszeres összegéi követelte a vállalatokon és pedig elsősorban ezeken, mert az 5800 1931-es M. E. számú rendelet az 1911. évi XLIII. t.-e 54. §-ának (1. bekezdése) alkalmazását átmeneti időre, amely utólag 7 hónap lett, felfüggesztette. Erre az időre nem az ügyvéd köteles elsősorban a törvénykezési illetékei viselni, hanem a megbízó ügyfelek; vagyis a vállalatok felelősek elsődlegesen az illetékért, valamint a pénzügyi halóság álláspontja szerint a háromszoros összegű felemelt illetékért is. Mivel a másfélszeres illeték megfizetése a vállalatok jogi képviselőinek álláspontja miatt elmaradt, az ügyfelekként jelentkező vállalatoknak a négyszeres illetékösszeget a kincstár az 1920. évi, XXIV. t.-e. 42. £-ának (4. bekezdése) értelmében sem el nem engedheti, sem pedig nem is mérsékelheti. A törvény szigorú álláspontja érthető rosszhiszeműség, sől súlyos gondatlanság esetében is és érthető a törvénykezési illetékért való .felelősség normális konstrukció ja.