Az adó, 1935 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A magyar pénzügyi jogirodalom

'e ne dck: ~A magyar pénzügyi jogirodalom 1 A magyar pénzügyi jogirodalom. Irta: Benedek Sándor, a kir. közigazgatási bíróság nyug. másodelnöke. Régi törvényeink szerint, a nemesség nem fizetett adót, hanem vérrel szolgálta a hazát (insurrectio). A nemesség adómentességét azonban túlszárnyalta az idő s már a mult század első felében utat tört magának a közteherviselés eszméje, mely a nemesi adómentességen csorbákat ütött. Az 1836. "évi XI. t.-cikk kimondta, hogy a nemesek által megszerzett és használt jobbágytelkek adóját a nemesek tartoznak fizetni. Az 1836., az 1840. és az 1844. évi törvények pedig ismételten elrendelték, hogy az országgyűlés költségeit a nemesi rend viselje. Ilyen külön adó lett volna az úgynevezett »kétgarasos adó is, melynek tervét gróf Széchenyi István vetette fel. A bölcs nemzetgazda nagyobb beruházási kölcsön felvételét javasolta, melyre 35 éven át minden hold föld után két garas adót fizetett volna nemes és nem nemes egyaránt. Ezek a törvények s a Széchenyi terve sem elégíthették ki a közteherviselés képviselőit, legkevésbbé Kossuth Lajost, aki az akkori adórendszert ugy jellemezte, hogy az »nem más. mint rendszeresített mesterség: elvenni valamit attól, akinek semmije sincs«. Folytatta tehát a küzdelmet, melyben legerősebb támasza Tolna híres követe, Bezerédj István volt. kinek országgyűlési beszédéből idézem a következő megragadó részt: »Midőn a gyermek mosolyogva simul anyja kebelére, édes hizelgések között nyerje meg a közteherviselés eszméjének. A szülő halálos ágyán áldása feltételéül kösse ki az adófizetést. Ne boldogítson magyar leány szerelmével olyat^ aki nem adózik. Az egyház pedig bélyegezze bűnné a nem adózást, a vallás, Isten, az emberiség, a nemzet elleni bűnné«. A nemesség áldozatkészségének és hazafiságának ragyogó tükre, hogy ez a harc a közteherviselés győzelmével lett befejezve s az 1848. évi VIII. t.-cikk kimondta, hogy Magyarország és a kapcsolt részek minden lakosai minden közterheket, különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselnek. A törvény egyszersmind megbizta a kormányt, hogy ideiglenesen dolgozza ki az uj adózási kulcsot. Erre azonban sor nem kerülhetett, mert kitört a szabadságharc és mi elbuktunk. Ebben az időben a pénzügyi jognak még irodalma nem volt s a közteherviselési mozgalom irodalmi emlékeit csak a szegényes napisajtó, első sorban a Kossuth lapja1, a Pesti Hírlap s az országgyűlési kerületi ülések jegyzőkönyvei őrzik.