Az adó, 1934 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - A m. kir. miniszterium 16.400/1933. M. E. számu rendelete az együttesen kezelt közadóhátralékok fizetésére adandő kedvezmények és a közadók behajtásával kapcsolatos rendelkezések tárgyában

Joggyakorlat 51 bekebeleztetni, amikor a teljes vételárat a vevő az eladónak kifizette, és a szerződő felek a szerződést a vételár kifizetése előtt hatálytalanították, a kiszabott vagyonátruházási illetéket törölni niem lehet. (209. sz. jogegységi megállapodás.) 11. Bűnvádi eljárásban az ügyvéd részéről, a dijának és kiadásainak az általa képviselt fél ellenében való megállapítása iránt benyújtott kérvény az 1914:XLIII. t. c. 1. §. 2. pontja, illetőleg ail abban emKtett 1 .b) pointjia és az ezt módosító rendelkezéseik szerinti illeték alá esik. (210. sz. jogegységi megállapodás.) 12. A jutalékot-kapó üzletlerakatvezető, aki saját nevére kiváltott iparigazolvánnyal rendelkezik, az üzletmenet érdekében a saját jutaléka terhére alkalmazottakat vesz fel és ezek szolgálati illetményeit terhelő közterheket jutaléka rovására fizeti ki, általános forgalmi adó alá eső önálló kereseti tevékenységet kifejtő megbízottnak tekintendő. (211. sz. jogegységi megállapodás.) 13. A gyárak és gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem céljaira szolgáló épületek tulajdonosa és a gyár vagy ahhoz hasonló ipartelep üzemét folytató társaság között bérleti szerződés létesülhetését nem zárja ki az, hogy az épülettulajdonos tagja az üzemet folytató társaságnak. Ha tehát megállapítható az, hogy a gyárak és gyárakhoz hasonló ipartelepek erre a célra kibéreltettek, ezeket az épületeket, épületrészeket az állandó házadómentesség nem illeti meg. (212. sz. jogegységi megállapodás.) 14. Ha a jövedelemadót az 5300 1931. M. E. sz. rendelet 4. §-a alapján kell megállapítani, az adóköteles vagyonában a megelőző év végéig történt szaporulat az adóösszeg megállapítására kihatással van akkor is, ha a vagyonszaporulat nem teljes éven át, hanem annak csak egy részében volt birtokába. (213. sz. jogegységi megállapodás.) Házadó H. H. Ö. 5. §. (1) bek. 3. ponti 15. Gazdasági épület helyére újonnan emelt lakás céljait szolgáló élpület akkor is a H. H. Ö. 5. §. (1) bekezdésének 3. pontjábajn biztoisitott mentesség illeti meg, ha az építkezés céljából való lebontást aí előirt bejelentési kötelezettség nem előzte meg. INDOKOK: Az 1930. október 24-én felvett helyszíni szemlejegyzőkönyv tanúsága szerint az uj épület egyrészbeni helyén nem lakóház, hanem gazdasági épület volt, az uj épület tehiát a H. H. Ö. 5. §. (1) bekezr désének nem a 3-ik, hanem a 4-ik pontja alá tartozik, miért is a H. H. Ö. 19. §. (1) bekezdéséhez fűzött Utasítás (1) bekezdésében előirt bejelentési kötelezettség elmulasztása nem jár erre az építkezésre nézve azzal a következménnyel, hogy* e miatt ezt az épületet csak' a H. H. Ö. 5. §. (4) bekezdése szerinti rövidebb időtartamúi adómentességben lehet részesíteni- Ilyen következményt ugyanis az idézett törvényhely csupán az 5. §. (1) bekezdésének a 3-ik pontja alá tartozó épületekre nézve ir elő.