Az adó, 1934 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - A kétszeres adóztatás és a Nemzetek Szövetsége

Dr. Kneppó: A kétszeres adóztatás és a Nemzetek Szöv. 7 pének könyvszerü jövedelmét más külföldi üzlettelepeinek rovására, ha a vállalat az illető államban akár az üzlettelep adólapjának kiszámításánál (a jövedelemből levonandó és az ahhoz hozzáadandó tételek utján . akár a mérsékeltebb adókulcsok miatt, akár végül a kivetett adónak a különböző községi és egyéb pótadóktól való mentessége miatt végeredményében kisebb adóterhet visel, mint egy másik államban, esetleg a kimutatott nagyobb könyvszerinti nyereség alapján az illető államban nagyobb és olcsóbb hitel élvezetébe juthat. A felduzzasztott üzleti nyereség kétségkivül javára szolgál az illető üzlettelep államának, de viszont kárositja a többi érdekelt államot az adóalapok elvonásával .mely államok pénzügyi hatóságai erre a náluk kimutatott speciális üzleti mérlegek helyesbítésével, vagy az ilyen mérlegek félretételével és különösen a megtartott könyvvizsgálatok alapján a mérlegtől eltérő adatokon felépitett adóztatással válaszolnak. Végeredményében azután a vállalat maga lehet oka annak, hogy a jövedelem egy része után kétszeresen lesz megadóztatva. A több országban iizlctteleppel bíró vállalatok adózását egységes elvek szerint kell rendezni. Az adózásra nézve olyan szabályokat kell felállítani, mint amilyen szabályok alkalmazásával a belföldi vállalatok adóját állapitják meg. A belföldön működő vállalatok ugyanis egységes adóalanyként jönnek figyelembe és az összes jövedelem egyetlen egy országnak a szabályai szerint kerül adóztatás alá. Ilyen egységes szabályok szükségesek a működésüket több államra kiterjesztő vállalatok üzleti jövedelmeinek megállapítására. Ezen cél megvalósítása érdekében két alternativ módszer kinálkozik és pedig: a) a vállalat összes jövedelmét annak az országnak adóhatóságai állapítanák meg, amelyben a vállalat székhelye, illetőleg a vállalat központi üzletvezetősége (centre de direction effective) van és az egyes érdekelt külföldi államok területén levő üzlettelepekre eső jövedelmeket adóztatás céljából az illető államok adóhatóságainak mutatják ki, vagy b minden érdekelt állam adóhatóságai maguk állapitják meg a területükön levő üzlettelep jövedelmét, de nem a saját államuknak adózási szabályai szerint, hanem ezen szabályok fölött álló olyan nemzetközi szabályok szerint, melyek az összes államokra kiterjedő hatállyal egy külön plurilateralis egyezményben fixiroztatnának. Az a) pontban emiitett módozat ellen az az aggály merülhet fel, hogy az üzleti működésüket több államra kiterjesztő vállalatok a központi üzletvezetést olyan államba tennék át, melvben az adóztatás alapjául szolgáló jövedelemnek egységes megállapítása a legenyhébb módon történnék, minek folytán az üzlettelepek által érdekelt államokba kimutatott adóalapok sem lennének kielégítők, s igy ezek az államok bizonyos rövid-