Az adó, 1934 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - A kétszeres adóztatás és a Nemzetek Szövetsége

6 Dr. Kneppó: A kétszeres adóztatás és a Nemzetek Szöv. kozó javaslat kapcsán. A negyedik kötet Mitchell B. Carrol, a Comité amerikai tagjának összefoglaló remekmüve a világ összes adórendszereinek szerves feldolgozásáról, különös tekintettel a vállalati jövedelmek adóztatására, mig az ötödik kötet Ralph C. Jones munkája a vállalati jövedelmek mikénti kiszámításáról. Aki az összehasonlitó pénzügyi joggal kiván foglalkozni, az érdekes betekintést nyer az egyes orsjzágok különleges adózási viszonyaiba. A belföldi adórendszerek ismertetésén kivül számos kérdés megvilágítását is kivánta a Comité Fiscal, igy p. többek között tájékozódni akart azokról a nehézségekről, melyek a külföldi vállalatok belföldi üzlettelepeinek megadóztatásánál jelentkeznek és javaslatokat kiván a nehézségek leküzdésére. Talán nem lesz érdektelen, ha lerre vonatkozólag a Comité magyar tagja*) által tett javaslatot itt ismertetjük ,mely rámutat a leküzdendő nehézségekre és keresi a leggyökeresebb és biztosan célravezető egyszerű megoldást. »A pénzügyi szabályok értelmében a külföldi vállalatoknak az ország területén elért üzleti eredményei szolgáltatják az adókötelezettség alapját. Az adókötelezettségnek azonban az a feltétele, hogy a külföldi vállalat üzletét az ország területén olyan módon gyakorolja, hogy annak eredménye megállapítható is legyen. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a külföldi vállalatnak az ország területén a pénzügyi szabályoknak megfelelő üzlettelepe van. Ez az üzlettelep azután Magyarországon vagy általános kereseti adó alá, vagy társulati adó alá tartozik. Ha az üzlettelep üzleti eredményeiről szabályszerű könyvvezetés van, akkor bármelyik adónem fizethető az üzleti könyvek alapján. Szabályszerű könvvezetés hiányában azonban az adókivetés nehézségekbe ütközhetik és az általános kereseti adó csak bizonyos külső ismérvekre támaszkodó becslési és sokszor csak hozzávetőleges üzleti eredményeken épül fel. Akár a könyvvezetés eredményeire, akár más adatokra támaszkodik az adókivetés, mindkét esetben olyan kivetések fordulhatnak elő, melyek folytán a külföldi vállalat a maga egészében, a külföldön és a belföldön levő üzlettelepein valósággal elért összjövedelem 100<>o-ánál kisebb, vagy 100^-ánál nagyobb alap után lesz megadóztatva A? az adóalaptöbblet, mely végeredményében a vállalat valóságos összjövedelmét meghaladja,, okot szolgáltat arra, hogy a vállalat valóságos jövedelme egy részének kétszeres megadóztatásáról panaszkodjék. Az alakilag szabályszerűnek látszó könyvvezetés üzleti eredményei nem mindig nyújtanak helyes képet a vállalat üzlettelepeinek jövedelméről. A vállalat ugyanis különböző üzlettelepeinek jövedelmét könyvszerüen üzleti okokból különbözőképen mutatja ki és felduzzaszthatja valamely külföldi üzlettele*) E cikk irója. Szerk.