Az adó, 1933 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2-3. szám - A gabonajegyrendszer és a lísztforgalmí adóváltság

54 D>: T[andon D.: A &abonia\j érrendszer ás alisztforgtilmi adóváltsú-g az állami költségvetés mellett külön költségvetéssel, külön alapként kezeltetnek és >a mezőgazdaság megsegítése érdekében tett intézkedésekkel kapcsolatban szükséges kiadások fedezésére szolgálnak. A gabona jegy és lisztforgalmi adó rendszert tehát nem is lehet tárgyalni anélkül, hogy a miezőgazo^aság megsegítésének velle öisszefüggő mai rendszerét figyelmen kivül hagyjuk. Helyes képet csak akkor kaphatunk, ha látjuk az okokat, amelyek miatt és iá célokat, amelyek érdekében ezt a súlyos adót viselni kell, továbbá ha a rendszer költségvetési, pénzügyi, adótechnikai és szociális kihatásain kívül azokat a gazdasági kihatásokat is vizsgáljuk, amelyeket ezeknek az adóknak a mezőgazdaság megsegítése érdekében való felhasználása eredményei. Vagyis tekintetbe kell venni, hogy a gabonajegy és liisztforgalmi adó rendszerének esetleg súlyos terhével szemben vannak-e más irányban olyan előnyök, amelyek ellensúlyozzák ezeket a súlyos terheket. Bármilyen röviden, de a rendszer megalkotásának és változásának okain és céljain kivül ki kell térni arra is, hogy ezeket a célokat a rendszeren belül mennyiben lehetett elérni. A beavatkozás .szükségességének a ^gondolatát az a körülmény vetette fel, ihogy a mezőgazdasági termeivények ára mindjobban csökkent. A gazdák kötelezettségei, ja gazdasági és saját szükségleteiket képező iparcikkek ára, a kamatok és az adók pedig nagyjából változatlanok maradtak, sőt egyes vonatkozásokban emelkedtek is. Az u. n. agrárolló szárai mindig szélesebbre nyíltak. 1930-ban különösen a gabona árának az esése volt feltűnő. Bár a gabona termelési költségét illetőleg különféle számítási módokkal igen különböző eredményeket lehetett kimutatni, az mégis nyilvánvaló volt, hogy a gabona ára a termelési költségeket nem érik el. Az egyik fő termelési cikknek ez az árcsökkenése a gazdákat rendkívül súlyos helyzetbe hozta. A gabonajegyrendszerrel a gazdákat kívánták megsegíteni azért, hogy a gazdák fizető, fogyasztó és adózó képességét, továbbá a gazdaság vitelének és ezzel a egyes termelési ágaiknak az összemüködéset, a gazdasági élet folyamatosságát biztosítsák. Az 1930-1931. költségvetési évben behozott gabonajegyrendszer az eladott gabona árán felül a szelvény értékével métermázsánként 3 pengőt biztosított a termelőnek. A gabonalevélnek külön értéke nim volt. Mivel azonban az ártöbbletet a külföldi vevőre áháritani nem lehetett, az exportőrnek ezt vissza kellett téríteni. Mivel pedig a törpebirtokosoknak eladó gabonájuk nincs, vagy alig van, ezeket a földadó bizonyos mértékű elengedésével kívánták támogatni. A rendszer keretébe végül a mezőgazdasági cikkek értékesítésének az előmozdítása érdekében bizonyos exporttámogatásokat illesztettek. Mindezeknek a kirdásoknají s az adminisztrációs költségeknek a fedezetére a lisztfcxgalmiadó, a kávé és tea vrírnának, a dclhánygyártmányok