Az adó, 1933 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2-3. szám - A gabonajegyrendszer és a lísztforgalmí adóváltság

Dr. Tiandori D.: A gtibonmj egy rendszer ás a lisztforguimi adóválMácf 53 százalékát meghaladta, akkor a P. M. a pótlék 25 százalékának 1933. II. 15-ig, 25 százalékának 1933. V. 15-ig- kamatmentes fizetési halasztást engedélyezhet. A vagyonadó alanyai 1930/ 1933. M. E. sz. rendelet 4. §-a szerint 1933. I. 1-től kezdve a vagyonadó 100 százalékát kötelesek rendkivüli vagyonadópótlék cimén fizetni. A gabonajegyrendszer és a lísztforgalmí adóváltság Irat: dr. Tandori Dezső pénzügyminiszteri titkár A gabonajegyrendszerre és a lisztforgalmi adóváltságra vonatkozó kormányrendelet hatálya 1933. június 30-ával megszűnik. Felmerül tehát az a kérdés, kivánatos-e ennek a rendszernek a további változatlan meghosszabbítása, illetve a mai rendszernek bizonyos változtatásókkal való fenntartása, vagy pedig egészen más módozatokat és eszközöket kell keresni azoknak a céloknak az elérése érdekében, amelyek végett a gabonajegy ós lisztforgalmi adóváltság mai rendszerét megalkották. Több mint két ós fél év tapasztalatai állnak rendelkezésre. Ez alatt az idő alatt a rendszer háromszor ment át lényeges módosításokon. A közvetlenül és közvetve érdekfeltek a rendszer változó formában történt alkalmazásának minden irányú kihatását érezték, élvezték vagy sínylették ós észrevételeiket a legkülönbözőbb formákban s a legváltozóbb szempontok szerint nyilvánították. A rendszer pénzügyi kihatásai és eredményei szintén ismeretesek. Nem látszik célszerűtlennek az ujabb döntésre vonatkozó tárgyalások elől az eddigi tapasztalatokat és észrevételeket legalább nagy vonásokban összefoglalni ós áttekinteni. A gabona jegyrendszer formájára nézve a belföldi vámszedésnek egy egészen uj formája. Lényegileg a közgazdaságban a kartellirozdtt árukkal kapcsolatban már isokfelé alkalmazott annak az áralakító módszernek a mie|gvalósítása, hogy a termelési kölltiségtől függetlenül az áru belföldön magasabb áron, külföldön alacsonyabb áron legyen értékesíthető, vagyis hogy az exportnál előálló ráfizetés a belföldi fogyasztóra hárittassék át. A gabonajegyből és lisztforgalmi adó váltságból szárma/zó bevételek azonban nem olyan állami bevételek, mint a többi adók, amelyek eredetükre való tekintet nélkül az állami költségvetés keretiben kerülnek felhasználásra. Ezek céladók, amelyek