Az adó, 1933 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2-3. szám - A legújabb adó- és illetékügyí jogalkotás

Dr. Klxug Emil: A legújabb adó- és ületi$hwgyi jogalkotás. 45 Wekerle-féle lendszernek nem az alapját, hanem csak egyes részleteit érintették. A magyar illetékreindszer alapjai az 1850. évi császári nyilt parancsokban vannak lefektetve. A magyar pénzügyi kormányzat a zavaros és kuszált különféle illetékszabályokat először 1868ban foglalta áttekinthető hivatalos rendszerbe, amelynek érvénybisntartására \\ pénzügyminiszter elsőizben az 1868. évi XXIII. t. c.-kel kapott felhatalmazást. Ismételt meghosszabbítás után az 1881. évi XXVI. t. c utasította a pénzügyminisztert, hogy az illetékszabályokat lés a vonatkozó törvények érvényes határozatait hivatalos érvényben adja közzé. A hivatalos, összeállítás 1882-ben, majd 1885-ben jelent meg, de az ezekben a bennefoglalt illetékszabályokon kivül még a külön törvények egész sora tartalmaz illetékügyi rendelkezéseket. Alig mult el év, amelyben az illetékszabályok egyes részeit ujabb és ujabb törvényekkel ne módosították volna és ez által zűrzavaros, rendszertelen állapot következett be. A változó pénzügyi kormányok évtizedeken keresztül hangoztatták a megváltoztatás égető szükségét és Ígérték is a reformokat, de céltudatos komoly tervek csak a háború utáni években merültek fel. amikor a jelenlegi pénzügyi államtitkár, dr. Vargha Imre illetékjogi ernyedetlen búvárkodásának eredményeként illetékjogi rendszerünket gyökerestől ujjá akarta szervezni négy főrész szerinti tagolással és a vagyonátruházási illeték, törvénykezési illetékek, az okiraiti és a k^záigiazgatási illetékek főrészei szerint. A vonatkozó tervezetek többféle alakban nyilvánosságra is kerültek, azokat a Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztálya is behatóan tárgyalta, de politikai akadályok miatt a törvényhozás elé mégsem kerülhettek, bármennyire igyekezett Vargha Imre, a tervezetek tudós szerzője ezirányban minden befolyását latba vetni. Ezért áll fenn ma is az az áldatlan illetékjogi helyzet, hogy egységes kódexünk csak a vagyonátruházási illetékekről van az 1920. évi XXXIV. t. c-ben, továbbá a törvénykezési illetékekről az 1914:XLIII. t. c-ben. Ezenkívül speciális törvények és rendeletek beláthatatlan légiója tartalmaz illetékjogi rendelkezéseket. Minderre csak azért kívántam röviden reámutatni, hogy igazoljam azokat az aggályokat, amelyek különösen az imént emiitett 1931. évi XXVI. t. c. óta az adó- és illetékügyi jogalkotás ellen elvileg is emelhetők. A közadók területén megszűnt a törvényhozás működése, nincsen törvényjavaslat és nincs tárgyalás, a 33-as bizottság csak véleményező testület és mint ilyen is elvesztette jelentőségét, minden intézkedési jog a kormány kezébe került. E'z az állapót a rendeletek meghozatala és azok végreha jtása tekintetében is áll fenn és nemcsak alkotmányunknak az adómegoszlásról szóló fundamentális tételeibe ütközik, hanem a jelenlegi kö'z-