Az adó, 1933 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / Tartalommutató

II. Oldal H. H. Ö. 22. §. (1) bek. 5. pont. 49. Házbértartozás behajthatat­lanságát véleményezni lehet ak­kor, ha rövid idővel azelőtt ese­dékes bértartozás behajthatat­lansága peresAtéssel igazolta­tott. (7417/1933. P. ) — — 228 1925. évi XVIII. t. c. 9. és 10. §. 1927. évi V. t. c. 7. §. 50. Laküresedés cimén való ház­adótörlésnek az alapja, — ha a házadóalapot tatarozási ked­vezmény alapján a tatarozási költségek fejében csökkentet­ték — a csökkentett adóalap. (11973/1931. P. ) — — — 228 2. KERESETI ADÓHOZ. K. H. Ö. 2. §. 22. Házgondnoki teendőket dija­zásért teljesítő egyént, ezeknek a teendőknek ellátásáért megil­lető dija általános kereseti adó alá esik, kivéve ha igazo­lást nyer. az, hogy a feleik közt erre nézve szolgálati vagy munkabéri viszony forog fenn. (178. sz. jogegységi megállapo­dás) — — — — 179 K. H. Ö. 4. §. 1. pont. 23. A szőllőbirtokos saját ter­mésü borának korlátolt kiméré­séből származó jövedelme álta­lános kereseti adó alá csak ak­kor tartozik, ha a bor eladása oly módon történik, hogy arra az üzletszerüség megállapit­ható. (179. sz. jogegységi meg állapodás. ) — — — — 179 K. H. Ö. 5. és 7. §. 52. Ha külfödi személy Magyar­országon export céljára a bevá­sárlást telepe után végzi, ugy ezen ténykedése Magyarorszá­gon kereseti adó alá esik. (5157/1931. P. ) — — — 230 K. H. Ö. 18. §. 16. A havonként bár különböző ci­meken esedékes és kifizetett összegek összevonva és nem külön-külön esnek az alkalma­zottak kereseti adója alá. (5538/1932. P. ) — — — — 125 K. H. Ö. 21. §. 2. Az ügyvédnek házkezelésből eredő jövedelme után a kere­seti adót külön kell megálla­pitani. (169. sz. jogegységi megállapodás) — — — — 87 Oldal K. H. Ö. 21. és 30. §. 15. Általános kereseti adót beval­lás adására kötelezett adózókra csak akkor lehet törvényesen kivetni, ha az adóköteles be­vallást adott vagy a bevallás adására felhivatott. (2958/ 1931. P. ) — — — — — 124 3. TÁRSULATI ADÓHOZ. T. H. Ö. 7. és 13. §. 66. I. Ujonnan keletkezett rész­vénytársaságnál az első mér­legben kimutatott nyereséget kell adó alá vonni akkor is, ha a részvénytársaság a nyere­ség egy részét már a cégjegy­zés megtörténte előtti időben szerezte. II. Az első szervezési és alapítási költségek adómentesen az első öt üzletév bármelyikében leir­hatók. (7954/1931. P. ) — — 274 T. H. Ö. 14. §. (1) bek. 1. pont. 46. Ha a vállalat az alkalmazot­tait az elismert külön vállalati nyugdijpénztára mellett a Ta­karékpénztárak és Bankok Or­szágos Nyugdijpénztáránál is biztosította és mint alapitó tag a lekötött biztositéki alaphoz hozzájárult, a, hozzájárulási összeget nem szabad a társu­lati adóalaphoz hozzáadni. (6499/1931. P. ) — — — — 182 21. A kö, zségi (városi) vállalat által a községi (városi) alkal­mazottak nyugdijalapjába he­lyezett összegeket nem szabad a vállalat társulati adóalapjá­hoz hozzászámitani akkor, ha a községi (városi) vállalat és a község (város) alkalmazot­tainak közös nyugdijalapja. van. (177. sz. jogegységi meg­állapodás) — — — — — 179' T. H. Ö. 14. §. (1) bek. 3. pont. 9. Az évközben beszerzett va­gyontárgyak értékéből érték­csökkenés cimén csak a tényle­ges használati időtartamra eső részt lehet leirni. (1749. sz. elvi hat. ) — — —. — — 93 T. H. Ö. 14. §. (1) bek. 4. pont. 18. Osztálysorsjegyek elárusi­tására való jogositvány megszerzésével felmerült költ­ségek és kiadások el-

Next

/
Thumbnails
Contents