Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - NÉHÁNY BÜNTETŐ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN LEROVANDÓ TÖRVÉNYKEZÉSI ILLETÉKEK

40 Joggyakorlat. csak az iránt intézkedik, hogy a kir. pénzügyigazgatóságot a határozatának meghozatalában a fellebbezési kére­lem nem korlátozza, hanem, ha a fel­lebbezés tárgyalása során kitűnik, hogy az elsőfokú határozat helytelen ténybeli vagy jogi megítélésen alapul, az ideiglenes házadómentesség tarta­mát önállóan állapítja meg. Tehát ennek a rendelkezésnek az alapján is a kir. pénzügyigazgatóság csupán fellebbezési kérelem esetén és a fellebbezés tárgyalása kapcsán in­tézkedhet, de arra nincs törvényes rendelke­zés, hogy a kir. pénzügyigazgatóság oly esetben, mikor a határozata ellen fellebbezés nem adatott be s így az jogerőre emelkedett, csupán hivatal­ból és a határozata hozatala utáni tényadatok vagy az adókötelezettnek a megelőző határozat hozatalára be­folyással bíró valótlan előadása fen­forgása nélkül — akár a saját, akár az alsóbbfoku hatóság határozatát hatályon kívül helyezhesse, vagy he­lyeztesse, és azután a jogerős határo­zattal teljesen ellentétes határozatot hozzanak. Ilyen eljárás ellenkezik a hatósá­gok eljárásának általános szabályai­val, s annak megengedése megdön­tené a határozatok jogerejének az elvét. Ezért a kir. közigazgatási bíróság a kir. adóhivatalnak és a kir. pénz­ügyigazgatóságnak szabályellenesen hozott határozatait hatályon kívül he­lyezte s a korábban megadott adó­mentesség fenntartását elrendelte. (M. kir. közigazgatási bíróság 15295/ 1930. P.) Kereseti adó. 3. Az a körülmény, hogy az üzleti követelés behajthatatlanságát bizo­nyító okmány nem a leírás évében, hanem az azt közvetlenül követő ér­ben készült, nem szolgáltat alapot a leírás melló'zésére. Indokok: A megtámadott határo­zatnak az 1927. évi általános kereseti adóra és jövedelemadóra vonatkozó részét azért kellett feloldani, mert az adófelszólamlási bizottság a könyv­vizsgálat eredményét nem mérlegelte kellőképen. Nevezetesen nem bírálta el, hogy jogosult-e: 1. az 1925. évben tartalékolt 35.000.000 papírkoroná­nak az 1926. évi nyereséghez való hozzáadása? 2. a behajthatatlannak igazolt 17.241.784 papírkorona köve­telések leírásának figyelmen kívül ha­gyása. A jövedelemadó-alap megállapítása rendjén figyelmen Kívül hagyta a könyvvizsgálati jegyzőkönyvnek azt a megállapítását, hogy a kereseti adó­alapból le kell vonni a S. A. cégtársat megillető 99.268.732 és az adókra be­fizetett 25.653.900 papírkoronát. A könyvszakértőnek a jegyzőkönyv­ben kifejezett az a véleménye, hogy a követelések 1926. évi behajthatatlan­ságának igazolására bemutatott ok­mányok erre a célra azért nem alkal­masak, mert az 1927. évről vannak keltezve, nem helytálló. Ugyanis az a körülmény, hogy az üzleti követelés behajthatatlanságát bizonyító okmány nem a leírás évében, hanem az azt közvetlenül követő évben készült, ma­gában véve nem vehető okul a leírás figyelembevételének a mellőzésére, Mert az adózónak nincs módjában a követelést a következő évi mérlegben újból leírni, viszont a kereseti adóról szóló H. ö. 13. §-ának (1.) bekezdés 3. pontja alapján kizárólag az adó­alapot szolgáltató évben leírt behajt­hatatlan követeléseket szabad figye­lembe venni. Ellenben nem szabad azokat a következő évre átvinni. (M. kir. közigazgatási bíróság 6953/1929 P.)

Next

/
Thumbnails
Contents