Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Egyetemlegesség és kezesség a vagyonátruházást illetékeknél

8 Dr. Nagy: Egyetemleg. és kezes, a vagy.-átruh. itt. Egyetemlegesség és kezesség a vagyonátruházást illetékeknél* Irta: dr. Nagy Dezső Bálint. A hitelező követelésére nézve annál jobban van biztosítva^ minél több személy áll neki követelése behajtásánál rendelkezésére. Ez a több személy az adóstársaságok keretében vagy a főadós melletti kezesek alakjában jelentkezhetik. Kézenfekvő, hogy az állam a maga követeléseit alkotó köztartozások biztosítására minél szélesebb keretekben igyekszik az adóstársaság és kezesség magánjogi intézményét felhasználni, ugy, hogy az egyetemlegesség és a kezesség a pénzügyi jog egész vonalán igen fontos szerepet játszik. Különösen nagy súlyt helyezett ezekre legújabb illetékjogi kódexünk: a vagyonátruházási illetékekről szóló 1920. évi XXXIV. t. c. Az e törvényben idevonatkozóan található jogszabályoknak a végrehajtási utasítással való összevetéséből különös felfedezésre bukkanunk. Nevezetesen arra, hogy a kezességnek itt található szabályozása in favorem debitoris nemcsak a magánjog elvein üt rést és zavarja ezáltal össze a jogi fogalmakat, hanem a kincstár előnyét is hajlandó feláldozni. A törvény 22. §. 1. bekezdése nyolc pontban sorolja fel azokat, akik a vagyonátruházási illetékekért kezességgel tartoznak. A törvény a kezesség faját is meghatározza, kijelentvén a § elején; hogy a felsorolandók készfizetői kezességgel tartoznak. A magánjog a kezességnek három fajtáját ismeri éspedig: 1. a készfizető, 2. a közönséges, vagy sortartási, végül 3. a kártalanító kezességet. A készfizető kezes a főadóssal korlátlan és egyetemleges felelősséggel tartozik, vagyis a hitelező egyszerre fordulhat úgy a főaadós, mint a kezes, avagy akár csak a kezes ellen. Ezek szerint a 22. §-ban felsorolt kezesek ebből a szempontból a 21. § szerinti közvetlenül és egyetemlegesen kötelezettekkel (adóstársakkal) egy tekintet alá esnének. Az egyszerű kezességnél a hitelezőnek a sorrendet be kell tartania, amennyiben csak akkor léphet fel a kezes ellen, ha a főadóson a behajtást már megkísérelte, ez azonban a vezetett végrehajtás sikertelensége folytán eredményre nem vezetett, vagy ha kimutatja, hogy mások már sikertelen végrehajtást vezettek a főadós ellen, -továbbá ha a főadós csődbe jutott, végül ha ismeretlen vagy oly helyre távozott, hogy a kielégítés megkísérlése a siker lehetetlensége vagy nehézsége, vagy teljes valószinütlensége miatt fölöslegesként jelentkezik.*) *) Magyar Jogi Lexikon IV. köt. 694-699. old. Meszlény Artúr cikke. dr. György Emö: Kezesség. Tébe könyvtár 13. old.