Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Egyetemlegesség és kezesség a vagyonátruházást illetékeknél

Dr. Nagy: Egyetemleg. és kezes, a vagy.-átruh. itt. 9 A kártalanító kezesség kifejezetten a követelésnek csak arra a részére terjed ki, amel,y a főadóstól a rendes gondosság kifejtése mellett nem volt behajtható, Amig az egyszerű kezesség esetében a hitelezőnek a főadósnak csupán ingó vagyonából kell a kielégítést megkísérelnie, a kártalanító kezes ellen a hitelező csak akkor fordulhat, ha a főadós összes, tehát ingatlan vagyonára is sikertelenül vezetett végrehajtást. Nem elég továbbá, hogy a főadós csődbe került légyen, hanem ki kell mutatnia a hitelezőnek, hogy a csődtömegből nem kapott kielégítést.**) Szükséges volt a kezesség fajainak ily részletességgel való ismertetése, hogy kellő élességgel lehessen szembeállítani a 22. §-nak már önmagában is ellentétes intézkedéseit. Míg ugyanis a z első bekezdés — mint azt már említettem — kifejezetten készfizetői kezességet statuál, a 2. bekezdés szerint a kezes részére a fizetési meghagyást csak akkor kell kiadni, ha az elsősorban kötelezettektől (főadósoktól) az illetéket behajtani nem lehet, vagy ha ezeknek a fizetési meghagyást három éven belül kézbesíteni nem tudnák, végül ha ezek külföldön laknak s az illetéket három éven belül nem fizették. Minthogy a fizetési meghagyás kézbesítése előtt az illeték behajtása iránt lépések nem tehetők, nyilvánvaló, hogy a 2. bekezdés, ellentétben az első bekezdéssel, egyszerű kezességeit, sőt annakfolytán, hogy a behajthatatlanság szempontjából nem különböztet jngó és ingatlan vagyon között, még ezen túlmenően csupán kártalanító kezességet létesít. A jogszabályalkotó érezte is az ezáltal előállott helvzet fonákságát, amennyiben a végrehajtási utasításban quasi csupán magyarázatképen megjegyzi, hogy a 22. § folvtán a kincstár tulajdonképen nincs kjötve ahhoz, hogy a kezes ellen csak akkor fordulhasson, ha az elsősorban fizetésre kötelezettekkel szemben a behajthatatlanság igazolva van, mégis szigorúan utasítja a pénzügyi hatóságokat, hogy a kezes ellen csak akkor forduljanak, ha az előbbiekkel szemben a behajtás sikertelen volna, vagy ha külföldi tartózkodás miatt a behajtás leküzdhetetlen nehézségekbe ütköznék, vagy végül az elsősorban fizetésre kötelezetteknek a fizetési meghagyást három éven belül nem lehetne kézbesíteni. » Szemmel látható, hogy ezeket az egy ugyanazon jogszabályiján kiütköző ellentmondásokat a kincstár lehető biztosítására törekvő szándéknak a jogalkotó egy másik tiszteletreméltó szándékával való összeütközése idézte elő. A kezesség különböző fajai közötti különbség nem annyira a hitelező jogának korlátlan vagy korlátolt voltában, hanem az adós kifogásolási jogában nyilvánulnak meg. Míg ugyanis az egyszerű és kártalanító kezes a sortartás kifogásával (benifi**) Dr. György emiitett munkája 14. old. — Dr. Raffay FerencA magyar magánjog kézikönyve 1904. 460. old.