Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Mit értünk jogerős köztartozások alatt?

Dr. Sztojka M.: Mit értünk jogerős köztartozások alatt 7 hatásait. Ezen elnevezések azonban nem teljesen alkalmasak az ebbeli fogalmak megvilágítására. A jogerőnek kétféle megkülönböztetése nem szabatos, mert tulajdonképen csak egy jogerő van: az alaki, mig az anyagi jogerő csak hatása, következménye az alaki jogerőnek. Jogerő alatt tulajdonképpen a jogerő anyagi hatását, vagyis a jogerő teljes fogalmát értjük. (Tomcsányi és Krisztics idézett művei.) Mások az alaki és anyagi jogerőt negatív, illetve pozitív jogerőnek nevezik, jogerő alatt értvén a meg nem támadható ítélet jogi hatásait. (Dr. Tóth K. Törvénykezési jog 529 old.) Dr. Heil Fausztin szerint az alaki jogerő jelenti a birói határozat (Ítélet) végrehajthatóságát és azt, hogy ugyanazon eldöntött igényt többé bíróilag érvényesíteni nem lehet. (Természetesen a birói tévedések lehetőségére tekintettel a per megújítása — perújítás, illetve ujrafelvétel — meg lévén engedve.) A harmadik hatása az ítélet jogerejének az, hogy amit az ítélet kimondott, azt való igazságnak kell tartani. Ez az anyagi jogerő. Lehet, hogy a birói ítélet csak alaki igazságot tartalmaz, és az anyagi igazságnak nem felel meg s így az igazság csak fikció és a polgári bírónak csak az alaki igazsággal kell megelégednie, ellenben a büntetőbirónak az anyagi igazság lévén a feladata, a polgári biró Ítélete nem köti (P. lexikon 935. o.) A helytelen Ítélet jogerejüsége áldozat a jogbiztonság fentartásáért — mondja Dr. Krisztics id. művében (II. fej.) A jogi intézmények és igy a jogi alapfogalmak a polgári perjog területéről a közigazgatási eljárásban is megfelelően érvénvesülnek, mert a közigazgatás a discrecionális hatáskörben teljesített u. n. «libera administratio^-funkciókon kivül abstrakt jogi szabályokat is alkalmaz, egyes konkrét esetekre, vagyis jogszolgáltatást is végez és ezen vitás természetű ügyek elbírálásánál jön előtérbe a jogerő kérdése, mig a «libera admínistratio» terén erről nincs szó. Ereky szerint (Jegyzetek 208-215. o.) amíg a polgári perben a jogerőt egységesen fogjuk fel s a felekkel szemben való megnyilvánulását a per orvoslatokkal való megtámadásnak, a bíróságokkal szemben pedig a jogerős Ítélettől való eltérésnek a kizárásában tekintjük, mert az alakilag jogerős ítélet anyagilag is jogerőre emelkedik, addig a közigazgatási jogban az alaki és anyagi jogerő egymástól elválhatnak s ezért itt a jogerőt dualisztikusán fogjuk fel. (Folytatása következik.)