Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Mit értünk jogerős köztartozások alatt?

6 Dr. Sztojka M.: Mit értünk jogerős köztartozások alatt 14. §-a ;és a K. K. H.Ö. 149. és 156. §. beszél még jogerős köztartozásról. A kereseti adóra, továbbá a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó 1927. évi '300., illetve 500 P. M. sz. H.Ö. 22. 43, §§-ai értelmében a (kereseti, jövedelem és vagyonadó megrögzítendő. Az 192Q:XXIII. [t. 3. §-a értelmében azonban a kincstár lényeges jövedelememelkedés esetén a tárgyév március hó végéig felmondhatja a rögzítést és új kivetést rendelhet el. Ezen rögzített adó is jogerős volt, de a kincstár felülvizsgálati joga folytán uj eljárásnak van helye. Az általános forgalmi adóra vonatkozó 1921. évi 130000. Utasítás 116. §-a értelmében adócsalások esetében az adó kiszabása után a bűnvádi feljelentés megteendő. A pénzügyminisztérium 1923. évi 56802/VII. b. sz. körrendelete értelmében azonban, amidőn az adózó az adó jogossága és helyessége ellen jogorvoslattal él, a bűnvádi feljelentés csak a közig, bíróság részéről történt Ítélethozatal után teendő meg. Ebből már következtethető, hogy amíg az adó jogosságának kérdése a közigazgatási fórumok, illetve a ;közig. bíróság elbírálása alatt áll, jogerőről nem lehet szó, de a közigazgatási bíróság ítélete jogerőssé teszi a közadót. Még többet mond a 26.258/1928. VIII. b. pénzügyminiszteri körrendelet, amely szerint azon esetben, ha általános forgalmi adómegröviditési ügyben az adómegröviditési (adócsalási) szándék a rendes üzleti könyvek mellett vezetett külön könyvekből bizonyítható, a bűnvádi feljelentés a megrövidített adóösszeg jogerőre emelkedése után azonnal megteendő még azon esetben is, ha a fél a bűnvádi feljelentés mellőzését kérte a megrövidített adóösszeg többszörösének felajánlása mellett. A jogerő fogalmának meghatározását törvényes szabályozás hiányában onnan kell vennünk, ahol a jogerő intézménye eredt: a polgári perjog területéről és pedig a magánjog és perjog mestereitől, a rómaiaktól. A római jog szerint az Ítélet a pert befejezi {«quae finem controversiarum pronuntiatione iudicis accepit») és a perbevont jogviszony helyébe az Ítélet tartalma lép s ezzel az ítélet jogerőssé lett. A jogerős Ítélet «ius facit iuter partes, pro veritate habetur». A római jogot illetőleg egyike a legvitatottabb kérdéseknek, hogy mi az exceptio rei iudicatae terjedelme. (Dr. Magyary: M. polg. perjog 490 old.) A magyar perjogászok tanítása szerint az ítélet jogerős, ha felebbviteli jogorvoslattal (esetleg ellentmondással) meg nem támadható, aminek az a következménye, hogy 1. kizárja azt, hogy ugyanazon ügy ismételten, sikerrel polgári per tárgyává tétessék, ez a jogerős Ítélet kifogása (exceptio rei iudicatae), 2. a keresetnek helyt adó ítélet megállapítása egy másik pernek, illetve a végrehajtási eljárásnak válik alapjává. Alaki és anyagi jogerőt szokás megkülönböztetni, alaki jogerő alatt értve azt, hogy az; ítélet felebbviteli jogorvoslattal meg nem támadható, anyagi jogerő alatt pedig a jogerős ítélet