Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Mit értünk jogerős köztartozások alatt?

Dr. Sztojka M.: Mit értünk jogerős köztartozások alatt 5 Nándor nyerte, aki legrészletesebben dolgozta ki a kérdést «Jogerő a közigazgatási eljárásban» c. művében. (Bp. 1917. Grill 1—338. old.), amely munka annál nagyobb jelentőségű, mert a ,'jogerőt az adó- és illetékügyek terén is tárgyalja. .... Ugy ő, mint a többi monográfiák szerzője (Dr. Tomcsányi Móric, Dr. Krisztics Sándor) főképen az általános közigazgatást veszik először szemügyre és a pénzügyi közigazgatást illetőleg sem állapodnak meg egy egységes formulában, illetve a polgári perjog fogalommeghatározásaiba — ahol e kérdés szintén vitatott — mem tudják egységesen beilleszteni az adóigazgatás területét. Dr. Boér Elek és Viczián, István pedig csak a tulajdonképeni közigazgatási intézkedések iogerejét vizsgálják. Pénzügyi vonatkozású törvényeink az alábbi vonatkozásokban beszélnek jogerős köztartozásokról, de közelebbről meghatározva nincs, hogy mit kell érteni ezalatt. A K. K. H. Ö. 82. §-ában van szó jogerős köztartozásokról, t. i. a kincstár érdekeinek veszélyeztetése esetén a veszélyben forgó közadó soronkivül követelhető és biztositható, azonban annak jogerőre való emelkedéséig a zálog tárgyak árverés alá a pénzügyminisztérium engedélye nélkül nem bocsáthatók. Minden más esetben a kincstár esedékes köztartozásokat követel. Természetes, mert hisszen, ha egy ingó- vagy ingatlanvégrehajtás, vagy csőd esetébejn a sorrendi- — illetve felszámolási tárgyaláson valamely esedékes köztartozás :nem érvényesíttetnék, hanem csak ha az jogerőre emelkedik, előfordulna, hogy a köztartozás jogerőre emelkedésekor az adóala;ny meg is szűnt már. Ellenben, ha egy ily sorozott köztartozás megfizetése alól a fél jogorvoslat, illetve felülvizsgálat utján utóbb felmentetik, ezen összeg a tömeg javára visszautaltaitik. Itt hangsúlyozzuk, hogy a K. K. H.Ö.-ban a köztartozások tkvi biztosításának, ingatlan végrehajtás, csőd esetében való érvényesítésének, valamint a vagyonátruházások esetében alkalmazott felelősség szabályozásában mindig esedékes közadókról van szó és ezek tekintet nélkül arra, hogy jogerősek-e vagy sem, az emiitett esetekben kimutatandók érvényesítés végett. A közigazgatási bíróságról szóló 1896:XXVI. törvény az újrafelvételi szabályozván, 139. §-a szerint «ha a főügy jogérvényes eldöntése 'után a kérdés érdemére nézve oly döntő bir zonyitékok birtokába jutnak a felek, melyeket a főeljárás folya,mában önhibájukon kivül nem használhattak, újrafelvételi panaszt nyujfhatnak» be és 142 §-a szerint a közigazgatási bíróság az ujrafelvétel megtagadása esetén a főeljárásban keletkezett jogerős, határozatot végérvényesnek jelenti ki, ellenkező esetben az ügyet érdemileg tárgyalja és eldönti. A K. K. H.Ö. 133. §-a szerint jövedéki kihágások esetében kárösszegnek vétetik azon összeg, amely jogerősen kivettetett s .a Jövedéki büntető perrendtartás (31.000/1928. I. M. sz. rend.)