Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Mit értünk jogerős köztartozások alatt?

4 Dr. Sztojka M.: Mit értünk jogerős köztartozások alatt amelynek fizetése alól a jogorvoslatok során a fél esetleg fel fog mentetni; különösen áll ez a sok jogi vitát előidézhető forgalmi adókövetelések tekintetében (pl. bizományi ügyletek kedvezményes megadóztatása, a malmok forgalmi adó alá vonása stb.). Ezen a rendelet célján túlmenő eljárással a rendelet ellenére cselekednénk és végeredményben az exportot nehezítjük meg, mert ezáltal az exportőrtől bizonyos forgótőkék vonatnak el. Állítom, hogy a rendelet következetesen használta a «jogerős» kifejezést "s ehhez alkalmazkodni kell. Tehát nem az esedékes és behajtható köztartozásokat kell levonnunk, hanem csak a jogerős köztartozásokat. Határozzuk meg itehát, hogy mit kell jogerős köztartozás alatt érteni? Mint emiitettem pénzügyi törvényeinkben, törvényindokolásokban, vagy rendeletekben erre útbaigazítás nincs, még kevésbé a pénzügyi jogi tankönyvekben. Sőt közigazgatási jogi tankönyveink sem foglalkoznak a jogerő kérdésével az általános közigazgatás terén, Kmetty is csak épen megemlíti 1905. évi Magyar közigazgatási jogában, de már a VI. kiadásban erről nincs szó. Dr. Boér Elek Közigazgatási és pénzügyi jogának I. kötetében a Bevezetésben jelzi, hogy a jogerő kérdését is kifejti, majd a II. kötetben, azonban e II. kötet nem jelent meg, . de egy külön tanulmányban foglalkozott e kérdéssel «A közigazgatási intézkedések jogereje» c. előadásában, amely könyvalakban is megjelent (Grill. 1910. 1—82 old.) Ebben azonban az általános közigazgatási határozatok jogerősségét fejtegeti, az adóés illetékügyekről ;nem emlékezik meg, különösen a külföldi jogi irodalmat vizsgálva j(4—35. old.) Dr. Ereky István előadásai után kiadott Közig, jogi jegyzetekben (208—215 old.) találunk még fejtegetéseket, de szintén csak az általános közigazgatási intézkedések jogerejéről. Annál inkább kell biztos formulát találnunk a pénzügyi adminisztráció részére, mert a jogerő kérdésével foglalkozó jogi iróink megállapítása szerint vitatott az egész elmélet még a perjog terén is, amely tulajdonképpen a jogerő intézményét megteremtette. Ezért is hivta fel a figyelmet ezen probléma tisztázására Boér Elek emiitett tanulmánya után Wlassics Gyula a Jogállam 1911. évfolyamában megjelent «Jogerő a közigazgatási intézkedések területén» c. cikkében (1—18. old.), amelyben azt a kívánságát fejezte ki, vajha az Akadémia pályadijat tűzne ki egy monográfiára. Érdekes, hogy e folyóirat ugyanazon évfolyamában (495. lap) az Akadémia ki is tűzte a pályadijat azzal, hogy /(fejtessék ki a közigazgatási eljárás természetének megállapítása mellett a jogeiő és hatásainak kérdése mind a közigazgatási intézkedések, mind a közigazgatási bírói ítéletek terén», a határidőt 1914. év szeptember hó 30-ig tűzvén ki. A pályadijat (Wlassics Gyulának a Jogállam 1915. évfolyamában megjelent beszámolójából kitünőleg, 417. 1.) Dr. Baumgarten