Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Báró Wlassics Gyula a közigazgatási bíráskodásról

Báró Wlassics Gy.: A közigazgatási bíráskodásról. 1 Báró Wlassics Gyula a közigazgatási bíráskodásról* A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1932. január 7-én megtartott 'teljes ülésén az elnök nagyszabású évnyitó beszédet mondott, amelyben a közigazgatási bíróság szervezeti reformkérdésével foglalkozott és a következő gondolatmenetet fejtette ki: Bármilyen legyen is a szervezeti reform, a vezetíö elv az kell, hogy legyen, hogy a közigazgatási bíráskodás függetlensége csorbát ne szenvedjen és hogy a már egyszer birói védelem alá helyezett ügykör a független biráskodás védelméből ne zárassék ki. A hatáskör kérdésében az elvi alapon való hatáskör megállapítás felel meg legjobban a fejlődő közjogi bíráskodásnak. A közigazgatási bíróság alaptörvénye a kisterjedelmű taxatio rendszerén nyugszik. De ezzel szemben az ország közvéleményében mindinkább nyomatékosabban fellép a közjogi birói oltalom iránti vágy és ez a törvényhozásban azt eredményezte, hogy a közigazgatási biráskodás hatáskörét kibővitő törvények egész sorozata keletkezett. A bíróság felállítása óta negyvenhárom hatáskörkiterjesztő törvény keletkezett. A kegyetlen trianoni békekötés okozta területi megcsonkítás sem csökkentette az ügyforgalmat, ami a hatáskört kiterjesztő (törvényeken kívül még arra vezethető vissza, hogy sok uj anyagi jogszabály keletkezett, melyeknek végrehajtása során ezer és e zer vélt vagy valóban elszenvedett jogsérelem keletkezett, így egymagában a közigazgatás rendezéséről szóló törvény (1929. XXX. t.-c.) a Corpus juris mintegy 102 törvényszakaszát helyezte hatályon kivül. Az ujabb pénzügyi törvények egész sorozata a pénzügyi judikatura terén ujabb még megművelendő jogterületeket myitott meg. A jogforrások folytonos hullámzása a ínyugodt idők judikaturai állandósítását csaknem kizárja. Azok a nehézségek, amelyekkel a bíróságnak meg kell küzdeni, szűkségessé (teszik a pénzügyi helyzetünkhöz igazodó legszükségesebb reformintézkedéseket. Az, hogy a nagyobb keretű reformintézkedések eddig nem történhettek meg, nem szabad hogy a bíróság tagjait csüggedésre bírja. Csüggedő tépelődéseknek ne adjunk teret! Tartsuk ébren lelkünkben, mit Deák Ferenc bölcssesége hagyott nekünk gondteli időkben örökségül, midőn csüggedő honfitársaihoz oda kiáltott: «Istenemre mondom érzem, hogy csüggedést nem ismertem soha.»