Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Mit értünk jogerős köztartozások alatt?

2 Dr. Sziojka M.: Mit ériünk jogerős köztartozások alatt Mit értünk jogerős köztartozások alatt ? Irta: Dr. Sziojka Miklós szegedi pénzügyi tanácsos. A kiviteli adómegtéritést szabályozó 1928. évi 14600 P. M. számú rendelet 13. §-a értelmében az egyes árukra százalékos mérvben megállapított ált. forgalmi adó megtéritési összegből a félévesnél régibb, jogerősen megállapított köztartozást le kell vonni, el kell számolni. Tehát ily adómegtéritési igények elbírálásakor az egyes köztartozásokat nyilvántartó hivatalok által igazolandó, hogy ily jogerős köztartozása van-e az adómegtéritést igénylő félnek, vagy nincs. Jogerős köztartozást kell kimutatni. De mit értünk jogerős köztartozások alatt? Ez alatt a gyakorlat emberei általában az esedékes, behajtható .közadókat, tehát a «köztartozásokat» értik. Ily felfogás mellett azután, ha ily visszautalások esetében a jogerős köztartozások kimutatását igényli a pénzügyigazgatóság, az egyes közadókat myilvántartó hivatalok igyekeznek minden esedékes közadót («köz,tartozás»-t) érvényesíteni a mielőbbi rendezés érdekében, tekintet nélkül arra, hogy az jogerős-e vagy nem. Pedig a jogerősség fogalma nem azonos az esedékességgel és nem teljesen azonos a végrehajthatóság fogalmával. Ugyanis bár minden jogerős köztartozás végrehajtható, megfordítva nem nem áll az, hogy minden esedékes, végrehajtható köztartozás jogerős, mert a kivetett, ^kiszabott köztartozás ellen birtokon kivül benvujtott felebbezés esetében a köztartozás behajtható ugyan, de jogerőre nem emelkedik a felebbezés, esetleg panasz elbírálásáig. Viszont a birtokon belül megfelebbezett, esetleg megpanaszolt illetékek a bélyeg- és illetékszabályok 148. §-a, illetve 155 §-a, továbá az egyes egyéb közadók ellen benyújtott felebbezések esetében a tehertöbblet a K. K. H.Ö. 111 J-ának 2. pontja értelmében be nem hajtható, nem jogerős köztartozások. A jogerősség tekintetében nem is lehet különbséget tenni aszerint, hogy esedékes, behajtható-e valamely köztartozás, vagv nem, mert hiszen lehet, hogy éppen a birtokon kivül benyújtott felebbezés, illetve panasz esetében kap igazat a fél s lehet a birtokon belül benyújtott jogorvoslata indokolatlan. Azt, hogy mit kell érteni jogerős köztartozás alatt, sem törvényben vagy rendeletben, vagy törvény indokolásban meghatározva nem találjuk, de sajnos ezen jogi alapfogalom a jpénzügyi jogi tankönyvekben sem tárgyaltatik, illetve csak legújabban Dr. Márffy Ede egyetemi tanár 1930. évben kiadott Pénzügvi joga foglalkozik e kérdéssel, de inkább az általános közigazgatási jog köréből a jogerő tana kérdésében eddig megjelent egyes monográfiák megállapításait foglalja össze, az adó és illetékek