Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 4-5. szám - A házingatlan túladóztatása

Dr. Zerkovitz Zsigmond: A házingatlan túladóztatása. 91 Ha a házingatlan részvénytársaság tulajdonában van, úgy az adózás szempontjából az ingatlan helyzete nemcsak, hogy nem kedvezőbb, de még súlyosabb. Különösen súlyos adókat ró a rendelet a házrészvénytársaságokra azon a címen, hogy ezeknek a részvényei tulaj donképen egy részvényes kezében vannak, aki azáltal vagyon és jövedelemadó alól akar menekülni. Ámde a rendelet tovább megy intézkedéseiben, mint amennyire szükséges lenne a családi részvénytársaságok visszaéléseinek meggátlására. Mindenekelőtt kimondja, hogy a társulati adó alanyai általában 1932. évre megállapítandó társulati adónak 25%-át rendkívüli pótlék címén kötelesek fizetni, — amely a társulati adóval egyidejűleg vetendő ki. Kimondja ettől függetlenül azt is, hogy a társulatiadó általában nem lehet kisebb, mint a saját tőkének 2 ezreléke. A házrészvénytársaságok terhére előírandó társulatiadó emellett nem lehet kisebb, mint az az összeg, mint amit a háztulajdonosnak jövedelem- és vagyonadó címén kellene fizetni, ha a társaság vagyonát képező ház valamely természetes személy osztatlan tulajdonában lenne. A rendelet házrészvénytársaságokról beszél és ezekre nézve hoz súlyos rendelkezéseket, holott legfeljebb csak azon házrészvénytársaságokat szabadna érintenie, amelyek egyúttal családi részvénytársaságok, de ezeknél is túlzásba megy. Külömbség van ugyanis a kettő között. Házrészvénytársaság az olyan részvénytársaság, melynek célja és üzletköre kizárólag, vagy túlnyomólag ingatlanok (házak, vagy földbirtok) kezelése. (1920. évi XXXIV. t. c. 123. §. (5). Az 1921. évi XVI t. c.-^ben foglalt ingóvagyonváltságról szóló végrehajtási utasítás foglalkozik még külön a családi és házrészvénytársaságokkal. A családi részvénytársaságnak külön törvényes ismérvei nincsenek. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy vájjon valamely családi részvénytársaságról van-e szó, támpontul szolgálhat, hogy részvényei a tőzsdén nem jegyeztetnek, hogy alaptőkéjéhez viszonyítva kevés részvénye van, hogy az alaptőke a mérlegszerű vagyontételekhez és pedig különösen az ingatlan, a berendezés és felszerelés mérlegszerű értékéhez képest aránytalanul kicsi, nem különben, hogy a részvények túlnyomó része, vagy legalább többsége egy személy, vagy egy család tulajdonában van. Nem tekinthető családi részvénytársaságnak az oly részvénytársaság, amely részvénytársaság részvényeinek túlnyomó része, vagy többsége egy másik, nem családi részvénytársaság, vagy nem családi részvénytársaságot képező jogi személy tulajdonában van. A rendelet intézkedése kivétel nélkül minden házrészvénytársaságot érint.így kimondja, hogy a részvényesek, vagy azok hozzátartozói által a vállalatba befektetett, vagy a vállalatnak kölcsönadott tőkék, illetőleg kölcsönök után felszámított kamatokat az adóalapokból tehertételként csak abban az esetben szabad levonásba hozni, ha a kölcsöntnyujtó a vállalatba fektetett, illetőleg kölcsönadott tőkét