Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / Tartalommutató

VIII 191A: XLIII. t. c. 5A. és 77. §. A meghatalmazott ügyvédnek az illetékért való felelőssége a képviseletről való lemondás esetén az ügyvédi rendtartás 41. §-ában lefektetett rendelkezések és nem a Pp. 107. §ában foglalt rendelkezések alapján állapítandó meg. (6170/1931. P. ) — — — 45 1914: XLIIl. t. c. 55. §. Egymagában az a körülmény, hogy az illeték elsősoribani fizetésére kötelezett meghalt, nem bizonyítja az illeték behajthatatlanságát. (14898/ 1929. P. ) _____ 47 1914: XLIII. t. c. 56. §. Az 1914. évi XLIII.. t. c. 56. §nak az a rendelkezése, hogyha az illetékfizetés többeket terhel, a felelősség egyetemleges, csak a pertársakra, vagyis több felperesre vonatkozik, de nem együtt a felperesekre és alperesekre. (9759/1931. P. ) 157 1914: XLIII. t. c. 56. §. A törvénykezési illetékről szóló 1914. évi XLIII. t. c. 55. §-ában szabályozott másodsorbani illetékfizetési kötelezettség alkalmazásánál az a körülmény, hogy az elsősorbani fizetésre kötelezett elhalt vagy csődbe jutott, egymagában nem bizonyitja a behajthatatlaságot. (17147/1929. P. ) — — — 266 1914: XLIII. t. c. 57. §. A törvénykezési illetékről szóló 1914: XLIII. t. c 57. §-nak azon rendelkezése, hogy a 'bíróság által hiánypótlás Végett viszszaadott beadványok ujbóli benyujtása esetében a beadványi illetéket ujból leróni nem kell, a kényszeregyezségi eljárásban nem nyerhet alkalmazást. (15754/1930. P. ) — — — 267 1914: XLIII. t. c. 60. §. Fizetési meghagyásos eljárásban az 1914. évi XLIII. t. c. 44. §. harmadik bekezdés 1-3 pontjai alatt felsorolt határozatok után kiszabott illetékeket kifogás, ellentmondás vagy kereset alapján hozott ujabb birói határozat esetében csak akkor lehet törölni, ha az ujabb birói határozat is illetékköteles. 12528/1929. P. ) — — — 265 1914: XLIII. t. c. 67. és 34.. §. Ha a megbecsülhető pertárgy értékét sem a fél nem jelentette be. sem a bíróság meg nem állapította, utólagos bírósági megállapítás esetén megállapított perértéknek megfelelő magasabb illeték csak a megállapítás időpontjától jár. (235/ 1932. P. ) — — — — — 156 1914: XLIII. t. c. 77. §. A szegénységi jogon illetékmentességben részesült fél perköltségben marasztalt ellenfele akkor is köteles megfizetni a szegényjogos terhére felmerült és feljegyzett illetéket, ha a bíróság a szegényjogos ellenfelét csupán az első bíróság előtt felmerült költségben marasztalta. (15155/1929. P. ) — — 266 1914: XLIII. t. c. 77. §. A szegénységi jogon illetékmentességben részesült fél ellenfelétől nem lehet a szegényjogos fél terhére felmerült illetékeket követelni, ha a birói egyesség -szerint a peres délek a perköltségeket kölcsönösen megszüntették. (1002/1930. P. ) 85 1914: XLIII. t. c. 77. §. Bár a szegénységi jogon illetékmentességben részesült fel ellenfelét a bíróság csak az elsőfoku bíróság előtt felmerült költségben marasztalta, a szegényjogos fél ellenfele mégis köteles megfizetni azokat az illetékeket, melyek a fellebbviteli eljárás során merültek fel a szegényjogos terhére. (15155/1929. P. ) — — — 85 1914: XLIII. t. c. 79. §. Az árvaszék által nem a Polgári Perrendtartás rendelkezése értelmében kirendelt ügygondnokot az 1914. évi XLIII. t. c. 79. §-ában szabályozott illeték feljegyzési jog nem illeti meg. (11147/1930. P. ) — — — 156 1920: XXXVI. t. c. 95. §. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság, illetőleg a vegyes bíróság előtt magánfelek kérelmére lefolytatott eljárásban sem követelhet a kincstár az