Az adó, 1932 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / Tartalommutató

VII Ill. dijj. 43. tétel. Házassági szerződésnek azon rendelkezése, amely közszerzeményi igénynek készpénzzel való kielégítésére vonatkozik, nem esik külön illeték alá. (17774/ 1931. P. ) — — — — 275 Ill. dijj. 80. tétel. 1920: XXIV. t. c. 9. § 3. pont. Az idegen állampolgár örökbefogadásánál a rokonsági vagy sógorsági viszony közömbös. 6442/1929. P. ) — — — — 43 Ill. dijj. 88. tétel. A. bb) pont. Vizlevezetési szolgalom megszerzése után az ill. dijj. 88. tétel A. bb) pontjában megállapított 1. 5%-os illeték jár. (15081/ 1929. P. ) — — — — 192 Ill. dijj. 89. tétel XIIa) pont. A „Magyarországi Hirlapterjesztő Munkások Országos Egyesületét" a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézett beadványaikra és irataikra nézve — peres eljárás kivételével — megilleti a bélyegmentesség. (17293/1930. P. ) — — — 88 Bejegyzési illeték. 6700/1925. P. M. A 6700/1925. P. M. rendelet 1. §. (2) bekezdésében a mezőgazdasági ingatlanokra nyújtott záloglevélkölcsönre megállapított bejegyzési illetékkedvezmény nem nyerhet alkalmazást még akkor sem, ha a kölcsöntnyujtó intézet a pénzügyminiszter által kijelölt intézetek zálogleveleiben nyújtotta a kölcsönt és engedmény folytán a zálogjog a kedvezményre jogosított intézet javára kebeleztetett be. (9376/1931. P. ) — — — 336 2. TÖRVÉNYKEZÉSI ILLETÉKHEZ. 1914: XLIII. t. c. 1. §. Ha a polgári biróság valamely beadványt a Polgári Perrendtartás idevonatkozó rendelkezései alapján előkészitő iratnak minősít, ugy a kincstár az előkészitő iratra megállapított illetéket jogosult követelni. (3565/1932. P. ) — — — 268 1914: XLIII. t. c. 2. §. 4. p. (2) bek. Perujitási keresetre akkor is csak egyszeresen jár beadványi illeték, ha a perujitási keresetet elsőfokon a felsőbb bíróság tárgyalja (2609/1929. P. ) — — — — 84 1914: XLIII. t. c. 20. §. Feltételes mulasztás ítélet meghozatala után a perfelvételi időköz hiánya miatt kitűzött második tárgyaláson kötött peregyezség második tárgyaláson megkötöttnek tekintendő. (11150/1931. P. ) — — — — 269 1914: XLIII. t. c. 36. §. Egyesitett perékiben az Ítéleti illeték módjára és a fizetési kötelezettségre nézve az egyes perek értéke az irányadó, miért is az egyenként 1600 pengőn aluli értékű egyesitett perek után az ítéleti illeték bélyegjegyékben rovandó le. (18468/ 1930. P. ) — — — — — 83 1914: XL1I1. t. c. 37. §. Kereset és viszontkereset esetén, ha a biróság csak a viszontkereseti kérlem felett dönt érdemlegesen, nem lehet a felperesi illetéket követelni azért, mert a felperessel szemben kimondott permegszüntetés a viszontkereseti kérelem tárgyában hozott érdemleges itélettel mondatott ki. (14534/1931. P. )— — — 158 1920: XXIV. t. c. 40. §. 1914: XLIII. t. c. 1. §. 1b) p. Cégbírósághoz érdektelen harmadik személy által benyújtott beadvány az 1914. évi XLIII. t. c. 1. §. 1. b) pontjai szerint esik illeték alá. (2571/1931. P. )— — 155 1920: XXIV. t. c. 42. §. A kényszeregyezségi eljárásban sem lehet felemelt illetéket követelni attól, akit az illeték elsősorbani fizetés kötelezettsége nem terhelt. (15699/1931. P. ) — — — — — — 158 1914: XLIII. t. c. 42. §. Ha a felperes kérelme dacára a biróság a meg nem jelent alperes ellen itéletet nem hozott, mert az alperes megidézését igazoló vétiv hiányzott, a vétiv beérkezte után a felperes távollétében utóbb hozott itélet után az ítéleti illetéket felperessel szemben felhívás nélkül érvényesíteni nem lehet. (10272/1929. P. ) — — — 154