Az adó, 1931 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Mérleg elemzés és adóztatás

Lengyel Béla: Mérleg elemzés és adóztatás. 17 Ez a mérleg-tompitás, melynek célja, hogy a legnagyobb vállalat is kisszerű mértékben szerepelhessen az adóhatóság előtt. (Ennek ellentéte a rendszerint a hitelezők félrevezetésére készült mérleg-szinezés.) \Z ÁRUSZÁMLA VIZSGÁLATÁNÁL főleg két segédeszközt kell igénybevenni. Elsősorban a raktárkönyvet, azután a beérkezett és kiment számlákat. A raktárkönyv vizsgálata főként a leltár szempontjából fontos. Az év végén rendszerint a. beérkezett összes árúszámlákat — amennyiben azok könyvelve még nem lettek volna — az árúszámlán leírják. Gondos vizsgálat tárgyává kell tenni, — vájjon ezen terhelés ellenében az áru a leltárban — valamely formában, pl. mint utonlevő áru — szerepel-e? Mert különben ellentétel nélküli terhelés történt, ami a mérlegeredményt hátrányosan befolyásolja. A beérkezett és kiment számlák vizsgálata alapján pedig — kalkulációs könyv hijján — azt a bruttó árúhaszonkulcsot állapíthatjuk meg, melynek alapján az árúszámla eredményét képező bruttó árúnyereség alakul. Ezen az alapon kell kutatnunk az eredőjét annak, hogy mig a pozitív kézbenlévő adatok (bejött és kiment számlák összehasonlítása) a vállalatok jelentős hányadánál 20%-on jóval felüli haszonkulcsot mutatnak, addig az árúszámlán mutatkozó árúeredmény (amelyben pedig az árúnyereség haszonkulcsának a valóságos állapotnak megfelelően kellene kifejezésre jutni), jóval alacsonyabb és a vállalatok jelentős részénél a lOo/o-os haszonkulcs körüli eredménynek felel meg. Ezt a mesterségesen kimunkált eredményt könyveléstechnikai uton a már előbb említett mérlegtompitással idézik elő olyként, hogy az üzleti holtregie egyrészét nem az eredményszámlán mutatják ki, hanem az eredményszámlát mellőzve, az árúszámla egyenlegét tompítják. Ugyancsak a rejtett tartalékok felszinrehozása szempontjából kell vizsgálni az adós-hitelező leltárt. A kimenő számlák és árúnapló alapján vizsgálandó, hogy az adós az adósleltárban tényleg szerepel-e, és a főkönyvi folyószámlák vizsgálatával kell megállapítani, vájjon a vállalatok kintlevősége a zárlat alkalmával a keresetiadó törvény rendelkezéseivel ellentétben mint engedmény, kétes követelés vagy más címen — természetesen naplón keresztül — az aktívák közül adómentesen nem vonatott-e el. K rejtett latenciaképzésnek legkönnyebb és leggyakoribb módja a hitelező-leltárban történik. Ut kell kitérnem arra, hogy a törvény szerint raktárkönyv vezetésére kötelezett vállalatok alig egy harmadrésze vezet raktárkönyvet. Az évenként 4-5-ször, sőt többször megforgatott árúkészlet árúszámlája papíron könnyen olvaszt magába oly árúkészletet is, amely a valóságban tényleg be nem érkezett és ennek folyományaként az áruhitelezők sorába — rendszerint külföldi — árúálhitelező lép. Ennek kikutatása — raktárkönyv hijján — a sokszor több ezerre rúgó beérkezett számlák feldolgozása 2