Az adó, 1931 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 1-2. szám - Mérleg elemzés és adóztatás
16 Lengyel Béla: Mérleg elemzés és adóztatás. leltározáshoz időben legközelebb eső beszerzési ár vélelmezhető a leltárkészlet beszerzési árának. A látencia alkotásának egyik módja abban is áll, hogy a felállított leltár végösszegéből egyszerűen bizonyos százalékot leütnek. A kézbekerült leltárnál ezt is vizsgálnunk kell, mert rendszerint a leltár utolsó tétele mutatja, hogy íly módon mily összeg helyeztetett titkos tartalékba, amely összeg természetesen adóalapul szolgál. Az árúkészlet mérlegbeli bírálatánál nem szabad figyelmen kívül hagyni annak a vizsgálatát, hogy a meglevő árúkészlet hogyan aránylik a bruttó áruforgalomhoz és — az eredményszámlán feltüntetett bruttó árúnyereségnek az egyes szakmákban feltételezett bruttó haszonkulcs alapján való kalkulációja mellett - a vizsgált cég meglevő árúkészletének hányszorosát forgalmazta az üzleti éven át, s a bruttó áruforgalom arányban áll-e az eredményszámlán feltüntetett árúnyereséggel? Ez lenne az a fix pont, melyre az adókivetőnek az adókivetésnél támaszkodnia kellene, ha feltételezhetnénk azt, hogy minden mérleg a tényleges állapotnak megfelel és ha a mérleg fel lenne szerelve mindazokkal a könyvkivonatokkal és okmányokkal, melyek a tényleges állapot megismerését lehetővé tennék vagy előmozdítanák. A vizsgálat alá kerülő üzlet gerince az árúszámla. E körül és evvel kapcsolatban bonyolódik le minden üzleti esemény. A legszorosabb kapcsolatban áll az adós hitelező leltárral, aktiv és passzív váltószámlával, kamatszámlával. A helyszini vizsgálatok alkalmával ennek a számlának az elsősorban való boncolása célravezető, mert rendszerint itt megy végbe a valóságos árúnyereség megnyirbálása. Hogy ez hogy és hányféle módon történik'-1 Ahány ház, annyi szokás. Mindenesetre elsősorban is a havi, de különösen az évvégi naplón keresztül eszközölt zárlati tételeket vizsgáljuk, mert rendszerint itt terhelik meg az árúszámlát azokkal az összegekkel, melyek a bruttó árúnyereséget adó szempontból a vállalat érdekeinek megfelelő mértékben redukálják. Az intern mérlegnek nyilvános mérleggé való átcsoportosításakor ez a számla olvasztja magába a legtöbb főkönyvi számlát; vám, munkabér, nem ritkán tisztviselői fizetések, költségszámlák jelentékeny része, nyers árúk és félgyártmányok ezen a számlán nyernek elszámolást. Ugyancsak igen sokszor itt íratnak le a kétes követelések is. Ezeken kívül természetesen szerepel még más formában is a behajthatatlan követelések leírása. A költségszámláknak az áruszámlába való beolvasztása, illetve evvel a számlával való lezárása szolgálja azt a célt, hogy valóságos bruttó árúnyereség ne a valódi összegben kerüljön az eredményszámlára és így még az a kevés lehetőség is eliminálódjék, hogy az adókivető közeg a bruttó árúnyereségből következtethessen a bruttó áruforgalomra.
