Az adó, 1931 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Mérleg elemzés és adóztatás

14 Lengyel Béla: Mérleg elemzés és adóztatás. a megállapítása, hogy az üzleti könyveken keresztülment események eredményei milyen formában szerepelnek a zárószámadásokban, esetleg milyen formában maradtak meg mint latens vagyonok vagy mint latens tartalékok a vállalat státusában. Az anyagi szempontból való birálat a vállalat bonitásának, rentabilitásának és liquidálásának megállapítását célozza. Itt tartom helyénvalónak annak leszögezését, hogy úgyszólván minden vállalat két, sőt nem ritkán három mérleget készít. Az első az úgynevezett internmérleg, amely pontosan az üzleti könyvek és leltár alapján készül, összevonás és különösebb csoportosítás nélkül tünteti fel a vagyon- és tehertételeket, illetve nyereséget és veszteséget, oly formában, hogy az internmérlegben a főkönyvi számlák egyenlegeinek számlaszerinti elhelyezése a zárókimutatásban szereplő főkönyvi számlaegyenlegek elhelyezésével teljesen azonos. Internmérleg tehát az a mérleg, amely minden részletében a maga realitásában tünteti fel a vagyont és terheket, továbbá az egyes üzletágakban mutatkozó nyereségeket és veszteségeket. A második az úgynevezett nyilvános mérleg, már rendszerint átcsoportosított formában tartalmazza a vagyon- és tehertételeket és itt már a kereskedői gondosság, üzleti persztizse, vagy más különleges szempont által diktált fésüléssel, simítással avagy szépítéssel nyer elhelyezkedést a tiszta vagyont befolyásoló nyereség vagy veszteség. A harmadik mérleg — amely bennünket leginkább érdekel — az adómérleg. A pénzügyi hatóság adóztatási szempontból való mérlegbírálatai más irányúak, elsősorban mégis alaki szempontból való bírálatok. De a bírálatoknál sem szabad egy pillanatig sem szem elől téveszteni azt az alapelvet, hogy minden üzleti vállalat célja elsősorban a nyereség elérése és különösen a mai súlyos gazdasági helyzetben minden vállalat fenntartásának és jövedelmének biztosítása érdekében elsősorban azokat az üzletpolitikai szempontokat tartja szem előtt, melyek igen sokszor a kereskedelmijogi, adójogi és könyvelési alapelvekkel nem mindenkor hozhatók összhangzásba. AZ ADÓMÉRLEG-ELEMZÉS egyik fontos előfeltétele, h<%y lássuk és tudjuk a mérlegtételek keletkezésének módját. Aminthogy az egyes üzletesemények útját azok megszületésétől a különféle könyvelési retortákon keresztül egész a mérlegszámláig nyomon tudják követni, ugy ezt a müveletet kell, hogy visszafelé is elvégezhessük és bármelyik csoportosított mérlegtételt kell, hogy az üzleti bevezetések alapján, láncszerűen olymódon bontsunk elemeire, míg csak az üzletesemény megszületéséig vissza nem nyulunk. Ennél a visszafelé boncolásnál kell tulajdonképen a mérleg számszerűségi és adózási szempontból való tartalmát bírálni.