Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - A korlátolt felelősségű társaság adózása

Di4. Glücksthal A.: A korlátolt felelősségű társ. adózása 49 A kft; tagjai semmiképen sem bujkálhatnak, avagy maradhatnak titokban. A törvény 2. §-a szerint a társasági szerződési valamennyi tagnak közjegyző, avagy ügyvéd előtt kell aláírnia. A törvény 8. §-a előírja azt, hogy a társaiság megalakulásának az ügyvezetők részéről való bejelentéséhez mellékelni kell a tagoknak a bejelentők által aláírt jegyzékét, amelynek viszont fel kell tüntetnie a tagok nevét, vagy cégét, polgán állását, vagy foglalkozását, lakó vagy székhelyét, továbbá mindegyik tag törzsbetétiének összegét, vagy az egyéb szolgáltatásokat. A törvény 55. §-a pedig előírja, hogy az ügyvezetők kötelesek a tagokról és üzletrészeikről pontos jegyzéket vezetni és minden év január havában e tagjegyzéknek részükről aláírt és az akkori tagokat és üzletrészeiket feltüntető kivonatát a cégbíróságnak bemutatni. Az így vezetett tagjegyzékbe]] feltüntetendő a tagok személyében, vagy üzletrészeiben beálló mindennemű változás, nevezetesen az üzletrészek átruházás;!, felosztása, bevonása is. A tagjegyzék pontos vezetése, a tagok állományában beálló minden változás hiánytalan nyilvántartása azonban nem puszta rendészeti szabály, hanem a tagoknak maguknak is elsőrendű érdeke annak folytán, hogy a törvény 1. §-a értelmében a tagsági jogokról értékpapírt kiállítani nem lehet, a 20. §. értelmében pedig a. tagsági jogok bizonyítására (szavazati jog gyakorlásánál, nyereségigény érvényesítésénél, tőkeemelési elsőbbségi jog előterjesztésénél) kizárólagosan a tagjegyzék kivonata szolgál. - A tői vény 21. és 22. §-a az üzletrészek átruházását társasági ellenőrzés és beavatkozás hálálva alá vonja, — új tag a társasághoz csak a társaság kifejezett beleegyezésével csatlakozhatik. A felsorolást folytathatnók. Mind e szabályok összpontosulva azt eredményezik, hogy a kft. tagjai ismeretesek és hasonlóképen ismeretes a társaságban és annak eredményeiben való részesedésűik; a társaság belsőt felépítését puszta üvegfal választja el a külvilág .szemléletétől. Ily körülmények között mi sem könnyebb tehát, mint a hozadéki adónak megfelelő személyi adókkal való kiegészítése. Ha a szemlélet elfogulatlan, akkor megfigyelésének hatása alatt a társulati adó alkalmazásának fiskális indoka, is kell, hogy elessék, sőt viszszájára forduljon: nem lehetséges az, hogy a nyilván kivetésre kerülő személyi adók mellett oly súlyos hozadéki adó is kirovassék, mint amilyenként ma Magyarországon a társulati adó jelentkezik. Hiteljogi elmélet', gazdasági gyakorlat, fiskális érdek: egyként szólamaik a kft.-nek a társulati adó alá való vonása ellen. (Pedig ezek csak a legfőbb alapszempontok, amelyek mellett még figyelmen kívül maradt a T. H. Ö. 11—18. §§-ainak és a kff.-törvény 07. §-ának mérlegezésteehnikai egybevetése és -ok egyéb kérdés is.) Megoldás csak egy van: a kft'.-nek a közkereseti és betéti