Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - A részvénytársaság összes részvényeinek együttes átruházása

50 Dr. Zerkowitz Zs.: Az összes részvények átruházása. társaságokkal egy sorba való állítása. Ezek is voltak már a társulati adónak alanyai: — az 1922-es elmélet oda osztotta őket — de a gyakorlat megmutatta, hogy a rendezésnek e módja úgy e társaságoknak, mint a társulati adónak lényegébe ütközik. Ugyanez áll a kft. vonatkozásában is. Az adójogi novelláris intézkedés sürgős. Ha a kft. a most hatályban levő szabályozás effektív terhével és népszerűtilenítö kísérő momentumával indul a minden újdonság számára nehéz küzdelembe a nap alatt való helyért — akkor számíthatunk arra, hogy az elöljáróban említett hivatásának egyik irányban sem fog megfelelni. Hódító úthoz az kell, hogy a harc szekere szabadon fusson — ehhez pedig cl kell oldani a kerékkötőket. A részvénytársaság összes részvényeinek együttes átruházása. Irta: Dr. Zerkowitz Zsigmond, ügyvéd. Az „Illetékügyi Közlöny" január havi számában e címen Főző Sándor közigazgatási bíró úr azt fejti ki, hogy a részvénytársaság Összes részvényeinek együttes átruJiázása esetén az ügylet, illetőleg átruházás tárgyának nem a részvényeket, hanem az összes részvényekben megtestesített társasági egész vagyon átruházását kell tekinteni annál is inkább, mert az összes részvényeknek ugyanazon egy személy kezében való egyesülése valódi részvénytársaság fenéllását kizárja. Hivatkozik a cikk a közigazgatási bíróság 8598/P.—1927. és 3121/P.—1928. számú ítéletére is, amelyben ez az elv ki is mondatott. — A cikkíró szerint ia részvénytársaság összes rész vén yeiinek együttes átruházása esetében az átruház ott részvényekben megtestesített részvénytársasági vagyon után adás-vételi illetéket kell fizetni és pedig, 'amennyiben a vételár mikénti megoszflása tekintetében adatok rendelkezésre nem állanak, a teljes vételár után 5%-os ingatlan (!) vagyonátruházási illetéket. Főző Sándor közigazgatási bíró úr álláspontját azzal indokolja, hogy 1. a részvénytársaság legalább hét személy részvételével alakulhat és szerinte ez oly cogens szabálya a részvénytársaság keletkezésének és „tovább fennmaradása lehetőségének" (!) is, amely kizárja azt, hogy hétnél kevesebb személy részvénytársaságot alkothasson, illetve tarthasson fenn. 2. Egymaga az a tény, hogy az összes részvények egy —