Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Évközi változások a házadónál

Dr. Weiszmarín K.: Évközi változások a házadónál. 43 mert az elsőfokú kivetésnél a kivető közegek -a két szobából és konyhából álló házmesterlakás bérértékét az előző évi 200 ar. kor. alapról 300 ar. kor. adóalapra emelik fel. A bérív áttekintésénél megállapította a kir. pénzügyigazgatóság, hogy a házmester-lakással teljesen azonos lakások kötött forgalom mellett 600 ar. kor. alappal vannak felvéve, de 'egyúttal megállapította azt íis, hogy a háztulajdonos I. emeleti négyszobás lakása, 1200 ar. kor. adóalappal van felvéve, ugyanakkor, amidőn a IL emeleti teljesein azonos lakás tényleges bérjövedelme 2000 ar. kor. 1917. évi ar. kor. adóalappal lett bevallva. A hivatkozott t.-c. felhatalmazása, alapján a háamesiterlakás bérértéke méltányosan 400, a háztulajdonos lakásáé 2000 ar. kor. haszonértékre lett felemelve, mely határozatban felvilágosító írásbeli és szóbeli indokolás után felebbező meg is nyugodott. Másik eset: Egy pékmester megfelebbezi lakásának bérértékét. A kir. pénzügyigazgatóság a kérelmet indokoltnak találja, ellenben ,a bérív felülvizsgálatánál megállapítja, hogy a kivető közeg a műhelyt állandó adómentesnek vette, holott háztulajdonosnak két üzlettársa vnn, tehát állandó adómentesség nem jár. A hivatkozott t.-e. alapján, mint a tényállás téves jogi megítélésnek következménye az állandó mentesség megszüntetendő s a műhely bérértéke adó alá vonandó volt. ' A PÉXZÜGYIGAZGATÓSÁGNAK -a fentiekben körülírt felebbezései, illetve revizionális hatásköre tehát nyilvánvalóan arra is kiterjed, hogy a netán tévesen megállapított állandó adómentességeket is megszüntesse. Ez az eset tenmésaetesen ott fordulhat elő, ahol az épületben nemcsak állandó adómentesnek vett, hanem adóköteles vagy esetleg ideiglenesen adómentes épületrészek is vannak, mert ellenkező esetben nem is volna házbirtokosnak mit felebbeznie, s így az ügy nem is kerülhetne a kir. pénzügyigazgatóság megítélése alá. Az 1929. évi XXIII. t.-c, 10. §-ának ezen rendelkezései óriási horderejű nóvumot jelentenek a házadófelebbezéseik juris dictiója terén, s megfelel annak a tág hatáskörnek, mely a felszólamlása bizottságokat a jövedelem és vagyonadó felebbezések elbírálásánál megilleti. A szóbanforgó törvénycikknek ezen szakaszra vonatkozólag eddig nincs végrehajtási utasítása, és egyrészt ezért, másrészt megfelelő joggyakorlat hiányában igen sok vitás kérdés fog még a jövőben felmerülni vele kapcsolatban. Már is felmerült a következő kérdés: kir. pénzügyigazgafóságot határozatának meghozatalában a felebbezési kérelem nem korlátozza, tehát az elsőfokú kivetést teljes egészében felülvizsgálja. Kérdés, van-e joga a másodfokú hatóságnak egy meg nem felebbezett tételt fél javára megváltoztatni? PL: Házbirtokos megfelebbezi lakásának bérértékét. Házbirtokosnaksaját egyéni cége alatt ugyanazon épületben ipari műhelye van, mely után feltétlenül jár állandó adómentesség. Ezen