Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Évközi változások a házadónál

44 Dr. Weiszniann K.: Évközt változások a házadónál. törvényes rendelkezésről azonban félnek nincs tudomása s azért ezen helyiségek után is bevall megfelelő bérértéket, melyet az elsőfokú kivetés elfogad. Kérdés, gondolt-e a codificaló arra, hogy ilyen esetekben a sérelmezett tételen' kívül az elsőfokú kivetés fél jiavára, megváltoztatható? Véleményem szerint igen, mert ha a codi­ficaló nem így képzelte volna, úgy ez a korlátozás a törvény­szakasz szövegezésében feltét lenül kifejezésre jutott volna, pl. ilyképen: „A pénzügyigazgatóságot határozatának meghoza­talában, a kincstár érdekeinek szempont jából a felebbezési ké­relem nem korlátozza" stb. Mert miként a fentiekben in peiuis (a felebbező hátrányára) akikép in melius (felebbező javára) is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy az egy évre egy épületre vonatkozó házadóalap csak mint egység a maga tel­jességében vonható elbírálás alá. Az adózókra nézve ennek a törvényes rendelkezésinek az a fontossága van, hogy óvatosan kell élniük a, becsléssel meg­állapított adóalap mérve elleni felebbezési jogukkal, meri könnyen megeshetik, hogy (nemcsak etutasíttatnak a sérelme­zett adóévre vonatkozó felebbezésükkel, hanem más adóévekre vonatkozó és meg sem támadott adóalapokat is a pénzügyi hatóság felemelni lesz kénytelen. 2. ADÓCSALÁS. Az 1927. évi 200. P. M. sz. H. Ö. 27. §-a szerint adócsalást követ el asz, aki abból a célból, hogy valaki a házadó alól egészben vagy részben mentesül jön: d) az adóbevallásba tudva valótlan adatokat vezet be, vidigy abból adóköteles jövedelmet szándék osn kihagy; b) beadványában —• ideértve a jogorvoslatot is — vagy a hatóság részéről hozzá intézett kérdésekre adott válaszában tudatosan valólan nyilatkozatot tesz, vagy az adó helyes meg­állapítására alkalmas ismert ténykörülményt szándékosan el­hallgat; c) a hatóságoknak megtévesztésével őt nem illető adómen­tességet vesz igénybe; d) a házbérjövedelmet az adóévet megelőző utolsó év­negyedre (házbérnegyedre), illetőleg november hónapra át­menetileg leszállítja, de a következő időszakira újból fel­emeli, hogy ily módon a megállapítandó adóalap az egész évre tényleg beszedett bérnél kevesebb legyen. Az adócsalás gyanúja esetén lefolytatandó a nyomozás és annak eredményéhez képest az adóhivatal mindenekelőtt gondoskodik a házadó kivetéséről és előírásáról, vagyis pót­hivetést teljesít. A pótkivetés megtörténte után az adóhivatal (kir. Adófelügyelőség) köteles az iratokat a pénzügy igazgató­sághoz felterjeszteni, amely a veszélyeztetett, vagy megrövi­dített adóösszegnek kitüntetésével megteszi a feljelentést az illetékes kir. Ügyészséghez. A feljelentést mellőzni kell, ha az adócsalás ismérvét is

Next

/
Thumbnails
Contents