Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - A pénzügyi jog fejlődése az utolsó három esztendőben

Benedek Sándor: A pénzügyi jog fejlődése. 41 nagy jelentőséggel s igen szerény tudományos igényeknek sem felelhet meg, két okból. Egyik az, hogy az egyes országok adórendszerei egymástól nagyon eltérők s az összehasonlításra alkalmatlanok. A másik ok pedig az, hogy a gazdasági viszonyok, ezekkel kapcsolatban az adófizetési képesség is, országonként változnak. A belföldi adóstatisztika azonban nélkülözhetetlen az igazságos és arányos adóztatás szempontjából, mert hű tükre és biztos iránytűje az adóteher elosztásának, nemcsak az egyes gazdasági osztályok, hanem az egyes adóalanyok között is. Franciaországnak, ahol az adójognak hosszú időre visszanyúló múltja van, már a XlX-ik század második felében igen jelentékeny adóstatisztikája volt. Nálunk csak akkor kezdett az adóstatisztika kicsírázni, midőn 1889-ben Láng Lajos, a statisztika, jeles professzora, lett pénzügyi államtitkár. „Magyarország adóstatisztikája 1891-ben" cím alatt a „Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében ' megjelent tanulmánya úttörő volt s méltó előhírnöke annak az öt, összesen 3260 lapra terjedő adóstatisztikai kötetnek, melyet a pénzügyminisztérium a mult század utolsó éveiben kiadott. Ettől kezdve majdnem három évtized telt el, míg a mult évben ismét megjelent egy kötet adóstatisztika, illetve annak első füzete, melyet, bizonyára követni fognak a többi füzetek is. Ezek a kiadmányok várják a tudományos feldolgozást s a törvényalkotásban való érvényesülést, ami bizonyára nem kerüli ki a közgazdászok s pénzügyi jogászaink figyelmét. Nem volna teljes a kép, melyet utolsó három évi működésünkről nyújtani óhajtottam, ha meg nem emlékezném két fontos eseményről, mely szoros kapcsolatban áll a pénzügyi bíráskodással és a pénzügyi joggal. Egyik esemény az, hogy az 1928. év tavaszán lezajlott XIII. országos jcgászgyűlé* tárgysorozatában két olyan kérdés is szerepel, mely a pénzügyi jog fontosságának elismerését tartalmazza. A tárgysorozat hatodik kérdése ugyanis a következő volt: Kívánatos-e az alsófokú közigazgatási bíróságok felállítása s ha igen, miképen szabályi,ztassék a bíróságoknak, valamint a mai közigazgatási bíróságnak egymáshoz való viszonya? A hetedik kérdés pedig: Kívánatos-e az adó- és illetékügyekben a kivetési és jogorvoslati eljárás reformja? A beérkezett véleményeket pénzügyi jogi szakosztályunk kiváló tagjai, Majzih Viktor, dr Tűnj Zoltán, dr. Ujhücjj József és ár. Nagy Dezső Bálint nyújtották be s az előadói teendőket is Müjzik Viktor és dr. Xyulá-sz/j János teljesítették, értékes tulajdonságukat képező szakértelemmel és ehhez méltó sikerrel. A második felemlítésre méltó esemény pedig az, hogy a TÉBE a pénzügyi jog fejlesztésére 1000 pengőt adományozott s pénzügyi jogi szakosztályunk a következő pályakérdést álla-